Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
1 A városépítés szakaszai bevezetni. A város, abban az időben percenként 10 m’ ivóvíz mennyiséget használt fel. A tapolcafői vízforrás - a fenyőfői bauxitbányák víz elvonó hatása miatt - időközben elapadt, ezért az izamajori vízaknából pótolták a szükséges vizet. A víz Ajkára juttatásához 22 km hosszú 400 mm átmérőjű acél nyomó- csővezetéket terveztek, 15 millió Ft kivitelezési költséggel. „1964-től a tanácsok beleszólási jogot kapnak a területüket érintő ipartelepítési, iparfejlesztési döntésekbe. "71 A gyár beruházói ezért tárgyalást kezdeményeztek a városi tanács vezetőivel a szükséges munkaerő és családtagjaik elhelyezéséről, valamint ellátásáról. 1964. november 10-én megállapodás született 730 db lakás biztosításáról a tanácsi keret terhére, továbbá egy 8 tantermes általános iskola, egy 75 férőhelyes óvoda, egy 50 férőhelyes bölcsőde, gyógyszertár, körzeti orvosi rendelő, kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények felépítéséről. A gyár a kultúrházának elhelyezését a gyár főbejáratához, a padragi úthoz csatlakozóan tervezte. Az elhelyezés ellen az Építésügyi Minisztérium szót emelt, ezért került a város központjába.72 Megvalósítása tanácsi keret terhére történt, amelyhez a gyár is hozzájárult. Felmerült egy 4 x 40 fős vegyipari technikum felépítésének a javaslata is, amely nem valósult meg. Az új timföldgyár építése meghatározó módon befolyásolta a város további fejlesztését. Az egyezmény megbontotta az ajkai bauxit vertikum, a timföldgyártás és alumíniumkohászat arányait. Ugyanakkor látni kell, az egyezmény nélkül a város nem juthatott volna hozzá azokhoz a pénzforrásokhoz, amelyek fel- használásával végül is városias formát kapott, és kiépülhetett a központja. Számtalan közintézmény és infrastrukturális elem e nélkül nem vagy csak késve épült volna meg. Az egyezmény súlyát jelezte, hogy a központi szervek egy magas rangú politikust „delegáltak" Ajkára országgyűlési képviselőnek, mintegy közvetlen felügyelet alá vonva az egyezmény végrehajtását. 4. A hatvanas évek elejére az infrastruktúra fejlesztés elmaradása már az iparfejlesztés gátjává vált. 1963-64-ben a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének hiánya szállítási csődöt idézett elő. Az egészségügy egyre kevésbé volt képes ellátni a növekvő betegforgalmat. Új kórházakat kellett építeni. A politikai vezetés kénytelen volt meghirdetni a 15 éves lakásépítési programot.73 74 „Az iparosítás és a termelés centralizációja nyomán a termelés regionális szerkezete és az ország településszerkezete között egyre mélyebb szakadék támadt, amit a dolgozók utaztatásával hidalták át."7i Miközben az ingázás feltételei mostohák, az úthálózat kiépítetlen volt. Az első 15 éves lakásépítési program keretében 1961 és 1975 között egy millió lakás felépítését hirdették meg. A tervidőszak első harmadában az álla71 Bélley, 1984. 239 72 Hegedűs Sándor közlése, 2012 73 Bélley, 1984. 229 74 Major, 1984. 121 131
