Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete mi építőipar bevezette a blokkos lakásépítési technológiát.75 A központi döntések értelmében a lakóházakat 4-5 szintes formában, csak típusterv alapján volt szabad építeni. Szanálás-mentes, közművekkel és közlekedési utakkal ellátott építési területek kijelölését szorgalmazták. A rendezési terveket hozzá kellett igazítani az új elvárásokhoz.76 Ebben az időszakban a lakásfejlesztés még az iparfejlesztés vonzata volt, bár már mutatkoztak a függetlenedés jelei. A városfejlesztésben és -rendezésben a döntés joga a megyei tanácsot illette. A város beruházásainál a megyei tanács szervei látták el a megrendelő, a beruházó szerepét. A finanszírozás különféle csatornákon keresztül történt, bár a forrás minden esetben az állami költségvetés volt. Ajka város fejlesztésében a „rövid" hatvanas évek vége jelentős változásokat hozott. A városfejlesztés szervezési kereteit a lakótelep építések adták a kapcsolódó (ellátó létesítmény) és járulékos (közmű jellegű építmény) beruházásokkal együtt. A lakásépítés szabad területei elfogytak, illetve a még meglévők nem voltak hozzáférhetők. A város urbanisztikailag egyre inkább kettészakadt, az elavult falusias „belvárosra" és a korszerűbb, városiasabb „külvárosra." A népességszámban megnövekedett, és regionális szerepkörhöz jutó város központjának kiépítése nem várhatott tovább. A fejlesztési döntéseket megkönnyítette a város 1965-ben elkészült általános rendezési terve, amely kijelölte a szükséges beruházások területét, a város központjával együtt. A város regionális szerepkörének tisztázása lehetővé tette közintézményeinek méretezését. A városfejlesztés minőségileg új stádiumának anyagi forrásait - a nemzetközi szerződéssel politikailag is hangsúlyossá tett - 2. számú timföldgyár beruházása hozta magával. A figyelem ezek után természetszerűleg fordult „belváros" rekonstrukciója, és a városközpont kiépítése felé. A város megújításával összefüggésben többféle fogalom van használatban. Célszerűnek mutatkozik a fogalmak tartalmának a tisztázása. Az adott terület funkciójának és a formájának megmaradása vagy változása szerint négy módja van a megújításnak. Az első a renoválás, amely eredeti formában és eredeti funkcióval történő megújítást jelenti. A második a rehabilitáció, amely új formában, de eredeti funkcióval történő megújítást hordoz. A harmadik a revitalizácíó, amely az eredeti forma új funkcióval történő megújítása. Végül a negyedik a rekonstrukció, amely új formában és új funkcióval történő (bontásos) megújítást jelent.77 A régi Ajka belső területén ez utóbbi történt. A város rekonstrukciója akkor válik szükségessé, amikor káros áthatással járó funkciók keverednek (MÉH telep, istálló a város központjában, a könyvtár szomszédságában), a lakásállomány elavult, a közintézmény-hálózat fejletlen és hiányos, a közművesítés foka alacsony, az üres beépíthető területek elfogytak, a terület fek75 Körner-Nagy, 2002. 144 76 Körner - Nagy, 2006. 267 77 Nagy B, 2005. 60 132
