Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - Székesfehérvár a német megszállás alatt és a nyilas korban - Székesfehérvár 1944–1945-ben
I. Bevezető tanulmányok A tartósnak remélt siker hatására a nyilas vezetőség egyes tagjai (Endre László,114 115 Beregfy Károly,"6 Versényi Károly117 118) Székesfehérvárra jöttek, hogy innen irányítsák az eseményeket. "s Ismét megjelentek a nyilasok, valamint a Számon- kérő Szervezet csendőrei Orendy Norbert119 vezetésével,120 és megkezdődött az üldözés. Elhurcolták és kivégezték mindazokat, akikről kitudódott, hogy bármiféle kapcsolatban álltak a szovjetekkel. Elsősorban természetesen a kommunisták ellen indult hadjárat, de ugyanúgy nem kerülhették el a megtorlást a szovjet megszállás alatti időszakban a városban maradt vezető személyiségek sem. Ekkor internálták Kerekes Lajost, Székesfehérvár polgármesterét és Shvoy Lajos megyéspüspököt, miért a szovjet megszállás ideje altt nem hagyták el a várost.121 Ekkor végezték ki többek között dr. Koch Lászlót,122 a város tisztifőorvosát és Benke Ferencet,123 az MKP székesfehérvári vezetőjét.124 Ugyancsak ki akarták végezni azt a mintegy 40-60 rendőrt is, akik a polgármester kérésére a városban maradtak, azzal a céllal, hogy fenntartsák a közrendet.125 „Székes- fehérvár tehát újra magyar uralom alá került, de ebben nem volt sok köszönet. Visszatértek az elmenekült nyilasok, és megkezdődött az ittmaradtak ellen a bosszúhadjárat, az üldözés. Mindenki kommunista- s oroszbarát-gyanús lett. A denunciációnak szabad tere lett. Kerekes polgármester ellen indult meg először a hajsza, aki pedig csak a kötelességét teljesítette. Le is tartóztatták, el is vitték. mindenképpen saját magyar SS csapatainak vindikálta Székesfehérvár visszafoglalását Beregfy Károly honvédelmi miniszter Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének önkéntes alakulataival szemben. MNL FML XV. 42 Kéziratok, 399. 114 ,Másnap reggel megjelentek a magyarok Székesfehérvárott. Január 21-én felszabadították a várost. Óriási volt az öröm. A harangok zúgtak. [...] Az utcán a tömeg éljenzett, mikor bevonult a fehérbe öltözött magyar csapat У SHVOY L. (2002) 84. 115 Endre László (1895-1946) a hadműveleti területek polgári kormánybiztosa. A népbíróság halálra Ítélte, kivégezték. 116 Beregfy Károly (1888-1946) a nyilas kormány honvédelmi minisztere és vezérkari főnöke. A népbiróság halálra ítélte, kivégezték. 117 Versényi Károly (1912-?) a székesfehérvári csendőrkerület nyomozó osztályának parancsnoka. A népbíróság életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. 118 FORRÓ (212) 40. 119 Orendy Norbert (1898-1946) a Nemzeti Számonkérő Szervezet parancsnoka. 120 Az NSZK péti csoportja rövid ideig szintén Székesfehérvárra költözött. 121 Kerekes Lajos internálásáról: ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 51-52., 130-130/L, 163/1-164, 200-202/1, 396—396/1BFL XXV 2b 86840/1949, 15-16.; FML Kézirattár, 399.; FARKAS (1965) 54—55.; Shvoy Lajos és társai internálásáról: ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 167/1, 177— 177/1, 186/1-187, 207/1, 218-220.; BFL XXV 2b - 86840/1949, 25-26, 29-31.; SHVOY K. (1983) 312-316.; SHVOY L. (2002) 84-86.; MÓZESSY (2010) 261-265.; MÓZESSY (2013). 122 Koch László (1909-1945) 123 Benke Ferenc (1881-1945) 124 Dr. Koch László kivégzéséről: ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 125, 199/1-200.; FARKAS (1965) 55-56.; FARKAS - KARSAI (1970) 178. etc. Benke Ferenc kivégzéséről: BFL XXV. 2b. 86840/1949, 3^1, 9-10, 18-19. etc. 125 FARKAS (1970a) 11, FARKAS (1980) 265. Nem tudjuk, mi lett végül a sorsuk. 26
