Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - Székesfehérvár a német megszállás alatt és a nyilas korban - Székesfehérvár 1944–1945-ben
I. Bevezető tanulmányok [...] Sugdolództak kivégzésekről is, így Deák kereskedő fiát126 a pártházban lőtték agyon. [...] A nyilasok megkezdték a retorziókat, e téren tág tere volt a személyi bosszúnak.” - írta Shvoy Lajos ezekről a napokról.127 128 129 Egy Endre Lászlónak 1945. január 24-én küldött detektívjelentésben viszont a következőket találjuk: „A [nyilaskeresztes] páttal szimpatizálók tábora az utóbbi események hatása alatt óriásit növekedett. A lakosság, mind a német, mint a magyar katonaságnak mindent megad, ami tőle telhető. [...] A város területén ezrével jelentkeznek az önkéntesek, és a detektívek értesülése szerint két nap alatt 4000 jelentkező volt. [...] Székesfehérváron a megszállás ideje alatt a borzalmak egész sorozata ment végbe. [...] A férfi és női lakosságot a szovjet csapatok lövészárkok ásására vitték ki a frontra, és ott éjjel-nappal dolgoztatták őket megszakítás nélkül. Az árkok ásása közben a szovjet katonák a nekik tetsző nőket bunkerekbe vitték be és ott erőszakot követtek el rajtuk. [...] Csúcs nevezetű kanonok'2H házának pincéjében összetereltek 104 személyt, és ezek közül 53 éhen halt. [...] Egy főorvossal történt beszélgetésük során annak a véleménye szerint 6000-7000-re tehető azon nők száma, akiket megbecstelení- tettek. [...] A detektívek igen sokat hallották azt a kijelentést, hogy inkább meghalnak a harcokban, mintsem még egyszer a szovjet uralom alá kerüljenek:,m A polgári lakosság helyzete tarthatatlanná vált. A szovjet csapatok állandó támadásai miatt a város a front része lett. Az állandó légitámadások, tüzérségi belö- vések miatt az élet egyre veszélyesebb lett a városban, amelyet a németek erőddé akartak átalakítani. Az élelmiszerkészletek kifogytak, már december közepétől nem volt semmiféle közszükségleti cikk. Február 3-én ismét elhangzott a város kitelepítésére vonatkozó parancs. Székesfehérvár lakosságát Veszprémbe és a Várpalota környéki falvakba telepítették.130 Ezúttal nem kellett kényszeríteni az embereket a menekülésre. A lakosság háromnegyed része elhagyta a várost, így a korábban 50 ezres lélekszámú megyeszékhely lakossága mintegy 15-20 ezerre csökkent.131 Ugyancsak Veszprémbe települt át a foispáni hivatal és a közhivatalok nagy része. A harcok tehát tovább folytatódtak, egészen 1945. március 22-ig, amikor a szovjet csapatok végleg elfoglalták Székesfehérvárt. 126 Deák Tamás (? -1944) Deák Pál székesfehérvári nagykereskedő fia. 127 SHVOY K. (1983)311-312. 128 Csúcs István (1874 - 1961) székesfehérvári kanonok. 129 Idézi CSURGAI HORVÁTH (2002b) 212-214. 130 FARKAS (1980) 266. A veszprémi polgármester jelentése szerint csak Veszprémben 10.000 körül volt a Székesfehérvárról és Fejér megyéből menekültek száma. Ld. ÁBTL 3.1.9.-V- 128404/a, 249. 131 ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 180., FARKAS (1980) 266., CSURGAI HORVÁTH (2002a) 196-198. 27
