Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
II. Forrásközlések - A székesfehérvári nyilasok tevékenysége
A SZÉKESFEHÉRVÁRI NYILASOK TEVÉKENYSÉGE és vármegyei tisztviselőkkel csak akkor rendelkeztem, ha ezek alám voltak rendelve. Soha olyan rendeletet nem adtam ki, hogy Székesfehérvárról a családokat el kell távolítani. Ismételten hangsúlyozom, hogy internálásokban én soha sem voltam, internálásokat soha sem foganatosítottam, csupán amikor Veszprémben megtudtam, hogy mint főispán, egyben hadműveleti kormánybiztos is vagyok,373 a rendőrségnek ekkor már nem lévén intemálási joga - a csendőrségnek soha nem is volt -, írtam alá az elém, a rendőrség és csendőrség által terjesztett intemálási javaslatokat. Hozzáteszem azonban, hogy ezt nem szívesen, csak kényszerűségből tettem, mert hiszen nem értettem hozzá. Az internálandókat Vörös Kálmánnal hallgattattam ki, és ő referált nekem. Az elém tett intemálási javaslatokat, szám szerint Shvoy püspökékkel együtt legfeljebb 12-14-et egy kivételével mind aláírtam, kivéve Rusz György,374 375 akkor tolmácsként a polgármester mellett működött egyén internálását, mert ezt nem láttam indokoltnak. Arról, hogy akár mint főispánnak, akár mint hadműveleti kormánybiztosnak fel- koncolási jogom volt-e, ma sem tudok, mindenesetre, ha volt is, nem éltem vele. Soha olyan gondolatom nem volt, hogy Székesfehérvárt - 40.000 ember! - teljesen ürítsük ki. Egyébként ezt a minisztérium sem rendelte el. A Schubert-féle állítólagos felkoncolási parancsról dr. Kerekessel folytatott beszélgetés nem történhetett meg, mert erről most hallok először, soha engem a belügyminiszter sem ebben, sem más ügyben igazoló jelentés tételre fel nem szólított. Az tény, hogy én Schubertnek felkoncolási parancsot nem adtam, arról sem tudok, hogy mástól kapott volna ilyen parancsot. A számonkérő különítmény dolgaiba nekem beleszólásom nem volt. Kozma zls. szokott nekem beszélgetni a munkájáról, közölt egyes dolgokat, jelentést azonban nem tett, mert erre nem is volt köteles, és legtöbb esetben az érdeklődésem elől is mereven elzárkózott.373 Közönséges pletyka az, hogy én a Felvidéken zsidókat zsaroltam volna.376 Vagyonomat, már ami volt, mert hiszen ez a szokásos értelemben vagyonnak nem 373 Pintér József 1945. január végétől főispáni tisztsége mellett egyúttal a II. honvédkerületi parancsnokság hadműveleti kormánybiztosa is. 374 Rusz György (1918-1983) Székesfehérváron aljegyző és városi tanácsnok volt. 1945 januárjában belépett az MKP-ba. 375 Balogh János tanúvallomása szerint Kozma kijelentette neki, „hogy ő egyedül Orendi [!] ezredesnek tartozik felelősséggel, sőt, lehetséges, hogy olyan kijelentést is tett, hogy Orendin [!] kívül az Istennek sem tartozik felelősséggel.” ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 222. 376 Pintér 1938-ban ú.n. szabadcsapatban (tanúvallomások szerint, mint tábori csendőr a Rongyos Gárda tagjaként) a Felvidéken harcolt. A tanúvallomások szerint különösen kitűnt a zsidók 91
