Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - Székesfehérvár a német megszállás alatt és a nyilas korban - Székesfehérvár 1944–1945-ben
I. Bevezető tanulmányok nálták a város németellenességükről ismert vezetőit és közéleti személyiségeit,79 valamint a baloldali mozgalmak ismert személyeit.80 Az október 28-án kihirdetett rögtönbíráskodási rendelet értelmében számos baloldali és zsidó személyt ki is végeztek.81 Noha csak november végén nyilvánították Fejér megyét hadműveleti területté, már a hónap elejétől a hadműveleti kormánybiztosnak82 volt alárendelve a polgári közigazgatás is. A város közbiztonságáért a magyar városparancsnokság volt ugyan felelős, de a gyakorlatban napi beszámolási kötelezettséggel tartozott a német városparancsnoknak.83 A közbiztonság helyzetével elégedetlen polgármester a rendőrség és csendőrség mellé megbízható polgárokból városi őrséget szervezett, amelyet azonban már október végén a nyilasok közreműködésével feloszlatott a csendőrség.84 Időközben a szovjet csapatok már megkezdték a budapesti támadó hadműveleteket. November 7-én Mohácsnál átlépték a Dunát és a Dunántúlon északi irányban nyomultak előre.85 Székesfehérvár körül november közepétől már teljes erővel folytak az erődítési munkák.86 A lakosságot - különösen a gyakori bombázások, később már a tüzérségi becsapódások miatt is - még kényszerrel is egyre nehezebben lehetett rávenni az erődítési munkálatokban való részvételre. pisztollyal és adta a diktátort. [...] Megjelentek azonban a pártszolgálatosok, a társadalom salakjai, az ún. Arpádsávval és karszalaggal a karjukon, fegyverrel is tobzódtak. Igazoltattak az utcán, erőszakoskodtak és önkényeskedtek. De megjelentek rövidesen a Nemzeti Számonkérés tagjai, csendőrök, a nyakukban pléhtálával, NSZK betűkkel. Megkezdődött az önkényes rekvirálás, beszállásolás, egyszóval a terror uralma. Undorító volt... A németek a háttérben mindenhol ott voltak, s igen sok erőszakosságot ők maguk csináltak.’'’ Shvoy Lajos megjegyzése in: SHVOY K. (1983) 292-293. 79 Kaltenecker Viktor felsőházi tagot, Csikós Andor bankigazgatót, Bilkei Ferenc plébánost, Ne- ményi Lajos szerkesztőt, Czike Gábor ipariskolai igazgatót, dr. Halassy Tibor váli főszolgabírót, Pallay István ipartestületi titkárt és másokat előbb Velencére internálták, majd a komáromi várbörtönbe, innen közülük többet Dachauba szállítottak, ahonnan nem tértek haza. ÁBTL 3.1.9-V-128404/a, 257/1. etc., SZVL XV. 5. Kézirattár, Csitáry Emil visszaemlékezése, SZARKA (2003) 59. 80 Abt Károlyt, Berki Józsefet, Virágh Istvánt, Mahacsek Jánost és másokat. ÁBTL 3.1.9-V- 128404/a, 75-76., 91-92., 95-96. etc. 81 A székesfehérvári gyilkosságokról ld. ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 275. etc. 82 Ekkor Bíró László volt a hadműveleti kormánybiztos. 83 FORRÓ (2012) 40. A székesfehérvári városparancsnok Fejér ezredes, a német városparancsnok von Petterfi SS százados volt. Keresztnevüket nem tudjuk. 84 KADÁCSI - VASS (1969) 6. 85 „A magyar 23. ho.-t és a 24. német pc.-ho.-t teljesen szétverték. A magyar csapatok kevés ellenállást fejtenek ki. [...] Második mohácsi vész, mert a németek visszamenetelükben kifosztják az országot és elhajtják a lakosságot. [...] Német rendszer: kiürítés, utána kifosztás. Német autók tele lopott holmival, állatokkal, több ezer marhát és lovat stb. állatot hajtanak.” - írja Shvoy Kálmán naplójában. SHVOY K. (1983) 294. 86 Az 1944. november 29.-december 2. között megjelent székesfehérvári sajtófelhívásokat közli: FARKAS (1965) 25-27. 21
