Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - A székesfehérvári és várpalotai cigányok
I. Bevezető tanulmányok nem települt vándoriparos (szegkovács, vályogvető, köszörűs, teknővájó stb.) és lókereskedő cigányokkal is.47 Míg az ún. magyar cigányok többnyire már benn a falvakban, városokban laktak, polgári foglalkozásokat űztek (és valóban sok volt közöttük a családi tradíciót nemzedékeken át öröklő muzsikus), az oláh cigányok, ha letelepedtek is, csak a falvak, városok szélén lévő cigánytelepeken, szegényes viskókban, putrikban, félig vagy egészen földbe ásott kunyhókban, vándorlásuk idején pedig sátrakban, kocsikban laktak.48 Székesfehérváron a magyar cigányok többsége benn a városban, az Ősz utca környékén, illetve a jobb módú muzsikusok és kereskedők elszórtan a belvárosban, a náluk sokkal rosszabb körülmények között élő oláh cigányok pedig a város szélén, a mai Börgöndi út melletti Tanyasoron lévő cigánytelepen laktak szegényes házakban, viskókban.49 A várpalotai cigánytelep a város legszélén, a mai Dankó utca város felőli oldalán volt. A „muzsikus” családok itt is kis házakban, a náluk sokkal szegényebb oláh cigányok putrikban laktak még az 1940-es években.5" Korábbi, vándorló életmódjukhoz alkalmazkodó hagyományos foglalkozásaikat - amennyire lehetett - igyekeztek tovább folytatni. A férfiak továbbra is elsősorban lókereskedéssel, egyesek közülük fuvarozással foglalkoztak, néhányan még folytatták a kovácsmesterséget, fa- és fémmegmunkálást, vályogvetést, de voltak a székesfehérváriak között köszörűsök is.51 A nők elsőrendű feladata a család ellátása és a gyermeknevelés volt. Emellett egyesek különféle háztartási munkákat (nagymosás, meszelés, tollfosztás) végeztek magyar családoknál, különféle árucikkekkel házaltak, illetve koldulással, jóslással-jövendőmondással és lopással szerezték be, amire szükségük volt. Ha lehetőség adódott, mind a férfiak, mind a nők gyakran vállaltak különböző alkalmi munkákat (elsősorban 47 SURAnYI (2005) 48 A cigányok építkezési módjairól ld. KARSAI E. (1983). Életkörülményeiket nagyon pontosan írja le a kiskunfélegyházi járás foszolgabírája egy 1928. évi jelentésében: „ ...a járás cigányai két részre oszthatók. Vannak az úgynevezett muzsikus cigányok, kik teljesen polgárosult életet élnek, benn a községben rendes házakban laknak akiknek életmódja semmiben sem különbözik a környező lakosságtól. A másik része a cigányoknak a lakosságtól elvonulva, kis földből vert putrikban lakik és alkalmi munkákból él. Ez utóbbiak ... zsúfoltan laknak, a putrikat sem levegő, sem napfény nem járhatja át. A cigányoknak felső ruhájuk alig van, fehérneműjük még kevesebb. Táplálkozásuk úgy mennyiségileg, mint minőségileg hiányos...'” MNL PML IV. 485-b. 642/1928. kig, sz. (idézi: PURCSI BARNA (2004) 35-36.) 49 SURÁNYI (2005) 105.; Forrásaink között közöljük az Új Fehérvár egy korabeli, a székes- fehérvári cigánytelep lakóinak lakás- és életkörülményeit jól jellemző cikkét: Razzián voltam a fehérvári cigánytelepen. Ld. П. 1. 2. 50 Vanyó József, Galambos Lajos és Sz. F. idős várpalotai lakosokkal készített inteijúk. 51 Lakatos Ferenc-interjú. 16
