Harmat József: Roma holokauszt a Grábler-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése várpalotán 1945-ben - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 34. (Veszprém, 2015)
I. Bevezető tanulmányok - A székesfehérvári és várpalotai cigányok
I. Bevezető tanulmányok a mezőgazdaságban: kapálás, betakarítás, kukoricamorzsolás stb., de a férfiak építkezéseknél a kőműves és ácsmunkákban is segédkeztek),57 napszámba jártak.52 53 A székesfehérváriak esetében még a közeli téglagyár és a cementgyár,54 a várpalotaiaknak pedig a bánya55 adott még lehetőséget a munkavégzésre. A székesfehérvári cigány gyermekek külön a számukra létesített cigánytelepi iskolába jártak.56 * 58’ Azzal a váddal szemben, amit a magyar társadalom egyik legfőbb bűnüknek rótt fel, ti., hogy dologtalanok, munka nélkül akarnak megélni, feltétlenül utalnunk kell a kor egyre nehezedő gazdasági körülményeire, az általános elszegényedésre - valamint arra, hogy lehetőségeik szerint szinte bármilyen (bár alkalmi) munkát elvállaltak. Végül pedig meg kell említenünk, hogy a háború idején, mint az ország többi részén, amennyire lehetett, őket is befogták közmunkára, az útépítésekhez és az erődítési munkálatokba. Ami közegészségügyi állapotukat illet, tudjuk, hogy a cigányokkal kapcsolatos rendelkezések nagy részét elsősorban a fertőző betegségek megakadályozására, terjesztése miatt hozták. Más megyékkel ellentétben Fejér megyében, így Székesfehérváron is, igyekeztek végrehajtani ezeket a rendelkezéseket.57 A cigánytelepen rendszeresen végeztek fertőtlenítést, hetenként járt ki hozzájuk az orvos.5X A cigányok a betegségek gyógyítására, tömegesen keresték fel a Mária kegyhelyek nagy búcsúit, többek között a csatkai Szentkutat, amely azóta is a magyarországi cigányság legkedveltebb zarándokhelye. A búcsújárás a gyógyításon túl alkalmas volt a találkozásra, az információcserére, a fiatalok összeis- merkedésére. A lovári katolikus családok többek között mindig a csatkai búcsún találkoztak szeptember 8-án, Kisasszony-napkor a csatkai szentkúti forrásnál, és Vajkai Aurél figyelt fel arra, hogy a búcsújáró hely volt az eljegyzések alkalma is. A cigány búcsúsok az ország különböző részeiből lovaskocsikon jöttek el Csatkára. Vajkai Aurél így jellemezte a búcsúra érkező cigányokat: „A csatkai útra a pénzt egyáltalán nem sajnálják, 1937-ben a székesfehérvári vajdának állítólag 800 pengőbe került a csatkai út (beszámítva egyenesen erre az útra 52 KESZTHELYI (1944a). Az egyik Várpalotánál kivégzett székesfehérvári fiatalember például épp a főispánnál szokott dolgozni. ÁBTL 3.1.9.-V-128404/a, 90. 53 Lakatos Ferenc, Galambos Lajos, Vanyó József, Sz. F.- interjúk. Ugyanezeket említi POMO- GYI (1995) 17-18. 54 Lakatos Ferenc közlése. 55 Sz. F.-inteijú. 56 Az egy tantermes iskola a cigánytelep mellett 1934-től 1945-ig működött. A Községi Elemi Cigány Népiskola, később Tanyasori Elemi Népiskola történetéről részletesen ld. SURÁNY1 (2005) 105-107. ‘7 POMOGYI (1995) 195. Egy törvényhatósági rendelet (4242/alisp. 44. közgy./1943. sz.) még az ebtartást is megtiltotta számukra. Uott. 229-230. 58 CLIÓ (1944). 17
