Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Kovács Kálmán Árpád: Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750 és 1760-as években
Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750-es 1760-as években októberében szerzett meg.136 A Portugál Tőke jövedelmei a katolikus papok fizetésének javítását, katolikus lelkigondozók vagy iskolamesterek állítását, illetve katolikus templomok, plébánia- vagy iskolaépületek építését vagy felújítását szolgálták. Az Erdélyben alkalmazott római katolikus misszionáriusok eddigi kutatásaim alapján fizetésüket rendszerint az úgynevezett Portugál (Missziós vagy Vallás-) Alapból kapták. A nevezett alapot 1773 után együtt kezelték a valamikori jezsuita vagyonnal, és Erdélyi Vallásalapnak is nevezték. Azokat a katolikus lelkipásztorokat, akik fizetésüket ebből az alapból kapták, a későbbiekben királyi javadalmasoknak hívták. Báró Borié államtanácsos már 1762-ben (tehát a Portugál Tőke megszerzése és az erdélyi katolikus vallásügyre való odaszánása előtt) igen sokat várt a szász városokban a katolikus iskolák felállításától.137 Nézetem szerint ezek azokat a besztercei és brassói katolikus iskolákat jelentették, amelyeket a kamarai szervek tartottak fönn és felügyeltek. E két iskola tanulóinak névsorait rendszeresen legfelsőbb helyre terjesztették föl.138 Valószínűleg ezekről a kamarai iskolákról írta vótumában báró Borié, hogy Erdély és a Temesköz természeti kincsei Isten ajándékai, amelyet az igaz hit terjesztésével lehet meghálálni, ami az állam érdekét is szolgálja, mivel az állam számára egyúttal minden azon múlik, sikerül-e jó keresztényeket formálnia, és az iijúságot jó nevelésben részesítenie. Mert a jó keresztények értelmes emberek és egyúttal élelmes (más fordítási lehetőség szerint jómódú) alattvalók.139 Ezeknek az iskoláknak tehát fontos feladata volt a római katolikus hit terjesztése és megfelelő neveléssel az ifjúság vallásos öntudatának erősítése, amelyet az államélet vezető elitjének gondolkodásában már kiegészített a felvilágosult abszolutizmus haszonelvű gondolkodásmódja. Ez a fönt látott gondolatmenet köszön vissza a missziós alap korábban látott fölhasználásában is: ahogy Szászrégen és Szerdahely példáján is láttuk, a templomhoz és a plébániához szinte magától értetődő módon tartozott hozzá az iskola is. Az orsolyita kolostor kiépítését már láttuk, a szebeni árvaház missziós célja136 ÖStA HHStA StRP 2402/1765 Kaunitz-Rittberg herceg október 30-i előterjesztése az Almirante di Castiglione által a Banconál elhelyezett, missziókra szánt 400.000 forintot illetően (cirk. október 31.); ÖStA HHStA StRP 2904/1765 gróf Hatzfeld december 21-i előterjesztése az Almirante di Castiglione által a Banconál elhelyezett, missziókra szánt 400.000 forintot illető legkegyelmesebb rendelkezést illetően. 137 ÖStA HHStA StRA 4186/1762. Ember (1936) 337. 138 ÖStA HHStA StRP 541/1770 Vortrag der Hofkammer. Den Kathalog der Kronstädter Schuljugend betreffend; 1198/1770 Vortrag der Hofkammer. Den Kathalog der Bistritzer Schuljugend betreffend; 588/1773 Vortrag der Hofkammer. Die Kronstädter und Bistritzer Schuljugend betreffend. 139 „Dem Staat ist zugleich an der Formirung guter Christen und an der guten Erziehung der Jugend alles gelegen. Dann gute Christen, vernünftige Menschen seynd anbey nahrhafte Unterthanen". Votum des Staatsrates Freiherrn von Borié. ÖStA HHStA StRA 1782/1766. Ember (1936) 336. 89
