Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Kovács Kálmán Árpád: Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750 és 1760-as években
Kovács Kálmán Árpád ival ezen a helyen nem tudunk foglalkozni. Megemlítendő ugyanakkor, hogy mindkét intézmény jelentős szerepet játszott Mária Terézia erdélyi oktatási reformjaiban is. 1773-ban Erdélyben először az árvaházban és az orsolyitáknál (iskolanővéreknél) vezették be a Felbiger-féle normáliskolai módszert.140 A teljesen idegen Manzador erdélyi püspökké történt kinevezése uralkodói jutalomnak tekinthető, de személye egyet jelenthetett azzal, hogy Mária Terézia ekkorra már lemondott az erdélyi rekatolizációs törekvések erőteljes keresztülviteléről, lévén Manzador (1706-1774) ekkor már igencsak öreg és beteg ember. Pius Manzador (erdélyi püspök 1772-1774) megkapta ugyan a guberniumi tanácsosságot, de a gubernátor helyettesítésnek jogkörét már nem.141 Joachim Bahlcke újabb kutatásai alapján árnyalnunk kell ezt a korábbi szakirodalomban szereplő egyszerűsítő megállapítást. Tény az, hogy olasz származású német nemesi családban született Manzadornak hiányzott az előmenetelt biztosító arisztokrata családi háttér. A barnabita rendbe lépve előmenetelét mindössze az állam szolgálatában szerzett érdemei biztosították. 1756-os feloszlatásáig tagja volt annak a rövid életű bécsi Udvari Vallási Bizottságnak (Re- ligionshofkommission), amelynek élén Johann Christoph von Bartenstein, a Directorium in publicis et cameralibus alelnöke állt. Manzador Mária Terézia kegyét akkor nyerte el, amikor sikeresen szervezte meg Karintiában, Felső- Ausztriában és Stájerországban (vagyis a salzburgi, passaui, lavanti, seckaui és gurki egyháztartományokban) a kriptoprotestantizmus elleni térítő munkát. A missziós és térítőmunka a misszionáriusok eltartásával, tervezett papi szemináriumokkal, plébániákkal, vikariátusokkal, templomokkal és iskolákkal sokba került az államnak, így finanszírozásukra kezdeményezte a Szentszéknél egy vallásalap (Religionsfond, cassa religionis) létrehozását. Manzadornak sikerült ügyes római tárgyalásával a pápának az üggyel kapcsolatos ellenérzéseit csillapítania. XIV. Benedek attól félt, hogy a nagy összegű vallásalapon keresztül az állam a kívánatosnál nagyobb befolyást fog gyakorolni az egyház ügyeire. A siker megalapozta Manzador karrierjét. 1758-ban Mária Terézia kifejezett kérésére nevezték ki a barnabita rend generálisának (mint ilyen az egyetlen német a rend történetében). Viszonylag későn lett püspök. 1764-ben kapta meg a zengg- modrusi püspökséget, de annak alacsony jövedelme miatt 1765-től részesült az üresedésben lévő esztergomi érsekség interkaláris jövedelmeiből is. Élete végén nevezte ki Mária Terézia kegyeltjét valódi titkos tanácsossá, és a katolikus státus, valamint a Gubernium megkérdezése nélkül Erdély püspökévé tette. A rangemelés ellenére Manzador haláláig a barnabita rend tagja maradt, meg140 ÖStA HHStA StRP 1910/1773 az Erdélyi Bizottság augusztus 25-i cirk. augusztus 31., exp. szeptember 4.; Fináczy (1927) 144. 141 Trócsányi (1973) 38. 90
