Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Kovács Kálmán Árpád: Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750 és 1760-as években
Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750-es 1760-as években misszió alanyaivá kívánta tenni.111 Mindezek következtében a főpásztorság terhét tizenkét évig hordozó Antal püspök lelkiismerete és az uralkodó által rárótt kötelességei között olyan erős konfliktus feszült, hogy az egészségében is felőrölte őt, mert személyiségéhez jobban illett volna egy természetes igazság- és felebaráti szeretet, ahogy azt Halmágyi István református guberniumi titkár előtt kifejtette.112 Ráadásul Bajtay a katolikus érdekek ellen cselekedett, amikor a status catholicus megkerülésével 1767-ben a katolikus egyházi ügyeket annak a Gubernium kebelén belül alakult bizottságnak a kezére játszotta, amelynek eredeti feladata a Luzitán Alap kezelése lett volna.113 Bíró Vencel teljesen helytálló gondolataihoz hozzátehetjük, hogy a tudós piarista püspök egészségének a kétes hitehagyású emberekkel való eljárás sem tehetett jót. Az 1761-től létrehozott állami finanszírozású szerzetes missziók, az unitárius misszió elindítása és az anabaptista térítés eredményei sürgősen megoldandó feladatként vetették fel a katolikus misszionáriusok és missziós helyek finanszírozását. Az 1765-ös erdélyi vallásügyi tárgyalások fő kérdése éppen ekkor az erdélyi missziósügy finanszírozásának megtalálása volt. Halmágyi István megemlékezik arról a legfelsőbb döntésről, miszerint canonica portióval114 nem rendelkező papoknak a magyarországi kamarai jövedelmekből kétezer forintot kell juttatni. A református guberniumi titkár megemlíti, hogy mindebből bizonyára aranyos- és udvarhelyszéki plébániákat fognak felállítani, és elsősorban az unitáriusokat fogják velük áttérésre biztatni.115 Erdélyre más forrásból is kellett meríteni. Emiatt merült fel, hogy a magyarországi Cassa parochorumból erdélyi célokra is áldozzanak. Kaunitz államkancellár erőteljesen ellenjavallta ezt a tervet: szerinte a magyarok Erdélyre támasztott igényét erősítette volna, ha a katolikus lelkészpénztárból Erdélyre is fordítanak.116 A bécsi udvari elit nagy része a fenti célra a visszaszerzendő erdélyi tizedjövedelmeket tartotta a legalkalmasabbnak. Mint láttuk a visszaszerzendő katolikus egyházi javak után Mária Terézia 1763 januárjában rendelt el titkos kutatást és jelentéstételt.117 1762-ben elkezdett Buccow-féle nemességvizsgálattal erőteljesen összefonódott a vallási kérdés.118 Amikor 1762 őszén az Udvari Kamara arra kérte az Erdélyi 111 Bíró (2007) 161. 112 Bíró (2007) 165. 113 Bíró (2007) 167. 114 Kánoni rész: itt a bevett vallások lelkészeinek vagy papjainak méltó megélhetését biztosító egyházi illetményföld. 115 Szádeczky (1906) 206. 116 Ember (1936) 344. hivatkozással a ÖStA HHStA StRA 1848/l765-re. 117 ÖStA HHStA StRA 131/1763. Ember (1936) 345. 118 Bőd Péter önéletírása, lásd Magyar Elektronikus Könyvtár: http://mek.oszk.hu/00600/00616 - 2008. október. 85
