Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Kovács Kálmán Árpád: Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750 és 1760-as években
Kovács Kálmán Árpád Udvari Kancelláriát, hogy a királyi kincstár a közlevéltárakat használhassa, a politikai szerv ezt csak olyan esetekben engedte meg, amelyekben a fiscus regi- us nem minősült privilegiatusnak.119 Borié szerint ez a kincstárra nézve káros, mivel a kamarai levéltárak nincsenek rendben, a Kancelláriától pedig be kell kérni a megfelelő felvilágosítást. Az uralkodói döntésben visszaköszönt a Kőhalom kapcsán tett Bajtay-javaslat is: A Kancellária tegyen jelentést, hol nincsen Erdélyben katolikus pap, és hol van anyagiakban hiány.120 A Buccow- féle konfirmáció folyományaként 1764-ben Bajtay püspök megkérte magának a Ius Reluitionis-t (visszaváltási jogot) a Hegyaljára: holott az nem volt egészen fiscalitas (uralkodói javadalom), s így az jog szerint nem is adattathatott volna a püspöknek.121 A barcasági tizedek ügyében még 1734-ben indított produkciós (kiváltságigazolási) per éppen 1761-ben lépett újabb szakaszába. 1758 és 1762 között zajlott a fiscus pere a szász nemzet ellen a census Sancti Martini vagy Martinszinn ügyében, majd 1770-ben, amikor a barcasági tizedeket érintő ítélet hatályba lépett, a kincstár újabb pert indított a szászok ellen, ezúttal az úgynevezett kisebb tizedek (decimoe minores) ügyében.122 Ezen a helyen szeretném megemlíteni azt is, hogy az egyházi tizedek visszaszerzésében az államhatalom nemcsak a pénzügyi hatóságok és a misszionáriusok információira és tevékeny közreműködésére számíthatott. Az Erdélyi Udvari Kancellária 1764. június 15-i előterjesztése Petauer szebeni plébános információi alapján tárgyalta az ottani katolikusok sérelmeit. A jelentéssel kapcsolatban Stupan államtanácsos többek között megjegyezte, hogy a levéltár kezelői között mindig legyen katolikus.123 Két év múlva Borié báró helyeselte, hogy a hivatalokba katolikusokat tegyenek, de minden említés nélkül. Szintén támogatta, hogy ha a guberniumi jelölés nem felel meg a katolikus érdekeknek, akkor Hadik generális guberniumi elnök vagy a püspök különvéleményt nyújthassanak be. Nem helyeselte ugyanakkor, hogy a városoknál katolikus és protestáns levéltáros egyaránt legyen. Ez viszályt szülne, és költségtöbbletet jelentene. A városok kiváltságleveleit felül kell vizsgálni. Ha a katolikus vallás mellett szól valami, azt fel 119 A Kancellária javaslatában a hatalmi ágak szétválasztásának elvét figyelhetjük meg rendi formában. A Compillatce Constitutiones alapján ugyanis a királyi főkormányszéket, a királyi táblát és a főtiszteket magába ölelő forum productionale feladata volt a nemességvizsgálat. Ebből a szempontból fontos, hogy a Gubernium mint ítélkezési szerv pártatlan maradjon. Az egyéb kiváltságigazolásokban (pl. tizedjavadalmakban) is illetékes bíróság működése: máig feltáratlan. 120 Ember (1983) 1282.; 1297-1298., hivatkozással az ÖStA HHStA StRA 3333/l762-re. 121 Bőd Péter önéletírása, lásd Magyar Elektronikus Könyvtár: http://mek.oszk.hu/00600/00616 - 2008. október. 122 Teutsch 1858. 82-83., 87. 123 Ember (1983) 1270-1271., 1360.; 1380-1381., hivatkozással az ÖStA HHStA StRA 1754/l764-re. 86
