Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Kovács Kálmán Árpád: Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750 és 1760-as években
Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750-es 1760-as években kriptoprotestantizmussal fertőzött belső-ausztriai tartományokban az egyházi és világi hatóságok együttműködésével megfelelő számú és minőségű misszionáriust küldjenek ki, akiknek ellátásából is gondoskodjanak. (Ez általában a tartományi vallásalap terhére történt). Előírták, hogy a misszionáriusok szerzetesek legyenek, de nemcsakjezsuitákra, hanem olyan más rendbeliekre is számítottak, akiket viszonylagos közelségből lehet kiküldeni. Fontos szempont volt ugyanakkor az is, hogy az adott helyen a kiküldöttek szerzetesrendje népszerű legyen a köznép körében.67 A direktóriumi ülésen a tárgyalt ügy fontossága miatt Esterházy Ferenc magyar kancelláriai tanácsos (a későbbi magyar kancellár) is részt vett.68 Ez a hivataltörténeti tény arra utal, hogy a missziós ügyben 1761. február 5-én megfogalmazott irányelveket a bécsi udvar a magyar korona országaiban is alkalmazni kívánta. Erre utal az is, amikor a kőhalmi kápolna építésének 1761-1762-es ügyében Mária Terézia helyt adott a Gubernium nem katolikus tanácsosai óvásának, miszerint a királyi rendeletek értelmében ehhez királyi engedély kellett volna. Bajtay püspök különösen fájlalta, hogy ezt a protestánsok mint szigorú megrovást értékelték. Védekező iratában Bajtay egyértelműen az 1761. február 5-i tárgyalások direktíváira hivatkozik: 1.) A királynő sürgeti a missziót, de hogyan lehetséges ez, ha a szentségek számára megfelelő helyekről nem gondoskodnak? 2.) A református fejedelmek, amikor az ő vallásuk volt uralkodó, a legnagyobb megvetéssel bántak a katolikusokkal azon törvények ellenére, amelyek biztosították nekik azokat az előnyöket, amelyeket másoknak megadtak.69 3.) Különben is ez magánkápolna, amelyet a nemrégiben katolizált Glacz polgármester saját költségén épített, és szükség van rá, mert így azt a környékbeli katolikusok látogathatják. 4.) Az bántja a lutheránusokat, hogy a káplán közülük már hetet megtérített. Az ügyben született uralkodó rezolúció nemcsak belenyugszik a kápolna építésébe, hanem még ki is utal 150 forintot a pap, 75 forintot a tanító részére.70 A kápolnát egyébként a fogarasi ferencesek adminisztrálták, akik számára 1779-ben felépült a kolostor is.71 A kőhalmival egy időben hozták létre a nagysinki missziót, ahová jezsuita atyát küldtek. A két állomás létrehozásáról Halmágyi István együttesen 1762 májusánál ad híradást. 67 ÖStA Alter Cultus 29 21/22 a Nr 16 21 ex Februario 1761 Innenösterreich 8r-v. 68 ÖStA Alter Cultus 29 21/22 a Nr 16 21 ex Februario 1761 Innenösterreich 3r. 69 Bajtay püspök itt az erdélyi jogrendben szereplő a „bevett vallások viszonossága” elvre hivatkozik. A viszonosság elve azt az általános szabályt jelentette, hogy a bevett vallásokra csak olyan jogi alapelv alkalmazható, amely nem alkalmazható csak egyik javára vagy kárára. Bajtay püspök itt azt a tényt hánytorgatja fel, hogy a jogi paritás elvének ellenére a fejedelemség korabeli törvények bizonyos területeken kifejezetten megtiltották a katolikus vallás gyakorlását. 70 Miskolczy (1914) 50. 71 Léstyán (2000) I. 71. (Kőhalom). 75
