Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)

Kovács Kálmán Árpád: Padányi Bíró Márton és a bécsi valláspolitika erővonalai az 1750 és 1760-as években

Kovács Kálmán Árpád Az uralkodói rendelet hely biztosítását írta elő a páterek számára, a misszio­náriusok fizetéséről a Thesaurariatus gondoskodott.72 Az állami missziósügy fejlesztésének szükségességére sajátos módon az uni­táriusok hívták fel a bécsi udvar figyelmét. A tordai katolikus és református pol­gárok közösen fordultak azzal a panaszukkal a királynőhöz, hogy az unitáriusok már a városi tanácsba is bejutottak. Számukban és kiváltságaikban elbizakodva mind merészebbek. Előkelőik úton-útfélen gúnyolják a Szentháromságot, ta­gadják Krisztus istenségét, és így sértegetik mások vallási meggyőződését. Má­ria Terézia szigorú vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeképpen a Kan­celláriajelentést tett a beigazolódott vádakról. A Kancellária az ügyben komoly mentegetőzésre kényszerült amiatt, hogy figyelmen kívül hagyta az unitárius térnyerést Tordán. Védekezésében valószínűleg azzal érvelt, hogy itt az uni­táriusok létszámában és tekintélyében is jelentős felekezet, valamint hogy a tisztséghez jutott unitáriusok korábban hajlottak a katolizálásra.73 Az ügy állam­tanácsi tárgyalásakor báró Borié arra hívta fel a figyelmet, hogy Erdély különle­ges vallási helyzetét, vagyis a különböző protestáns felekezetek egymás közötti ellentéteit a katolikus hit fokozatosan terjesztésére és erősítésére kell fordítani. Elsősorban az unitarizmus ellen kell fordulni, mert ezen a ponton az uralkodó és a három nemzet rendisége egyet akar.74 Mária Terézia uralkodói döntésében kifejezte abbeli szándékát, hogy az unitáriusok népes felekezetét meg kell nyerni a katolikus egyháznak, és Bajtayhoz fordult, hogyan lehetne ezt megvalósítani. Borié államtanácsos a javaslatok közül kiemelte azt, hogy kutatást kell indítani, hol vannak (el-)visszaveendő templomok vagy egyházi javak. Ezek a javak elár­vult egyházak (mai szóhasználattal templomok), káptalanok, konventek világi személyek által bitorolt javai voltak.75 Ez a rendelkezés bele is került az uralkodói rezolúcióba. Egy hajszálon múlott, hogy az ügy tárgyalása kapcsán az unitáriusok 1763-ban nem kerültek bele a „szektás” kategóriába. Bajtay püspök ugyanis az uralkodói felszólítás nyomán először az anabaptisták ellen végül bevetett erő­szakos, kiirtásukra törekvő lépéseket akarta az unitáriusok ellen javasolni. Vé­gül az alábbi okok miatt letett erről: 1.) Istenkáromlásukat hitvitával nehezen korrigálható értelmi hibának tekintette. 2.) Emlékeztette az uralkodónőt Pál apostol önvallomására, visszaemlékezésére a zsidóságában megátalkodott Sau- lusra, akiből az isteni kegyelem egy csapásra Paulust tudott formálni (I. Tim. 1,13-14). Vagyis az unitárius vallást egyfajta zsidózó irányzatnak állította be, 72 Szádeczky (1906) 20. 73 Bár Miskolczy István nem tárgyalta a kancelláriai előterjesztést, a rá született uralkodói dön­tés egyértelműen utal erre. 74 Ember 1936. 335., 336. hivatkozással a ÖStA HHStA StRA 13l/l763-ra. 75 ÖStA HHStA StRA 131/1763. Ember 1936.345. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom