Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Miskei Antal: A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században
Miskei Antal A RÁCKEVEI SZENT KERESZT-TEMPLOM A 18. SZÁZADBAN A FORRÁSOK írásomban egy középkori eredetű, ám napjainkra már elpusztult egyházi épület 18. századi történetét kívánom bemutatni. A téma feldolgozásához szükséges iratanyagot a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából, a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárból, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltárból és a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárából gyűjtöttem össze. Kutatásom során természetesen nem nélkülözhettem a ráckevei Árpád Muzeális Gyűjteményben található okleveleket sem. A vizsgálandó templom állagáról, berendezési tárgyairól, plébánosáról és kegyuráról az ún. egyházlátogatási jegyzőkönyvek (canonica visitatio) tájékoztatnak a legrészletesebben.1 A ráckevei Plébániai Évkönyv (História Domus)2 bejegyzései meglehetősen szűkszavúak, ráadásul a kötet eredeti példánya a második világháború folyamán elveszett. A jelenlegit Kisberk Imre plébános - később székesfehérvári megyéspüspök - kezdte el írni az 1940-es években. Panaszra mégsem lehet okunk, hiszen a fent említetteken kívül számos jól hasznosítható irat áll még rendelkezésünkre (Padányi Bíró Márton naplója, Kuthy István plébániatörténeti feljegyzései, korabeli levelezések, anyakönyvek, népesség-kimutatások, elbeszélő kútfők, stb.). A szép számmal ránk maradt írott források közül az egyik legértékesebb dokumentum Skarica Máté protestáns prédikátor Kevi városáról való széphistória című, 1581-ben íródott munkája. A 85 strófás vers felsorolja a középkori Ráckeve három, istentiszteletre alkalmas kultuszhelyét: 1 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekre: Timon (1884); Varga (1977); Varga (1989); Dóka (1993); Erdő (2001a). 2 A székesfehérvári püspökség területén hivatalosan 1924-ben rendelték el a História Domus vezetését. Erről Vanyó (1941) 38.
