Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Miskei Antal: A ráckevei Szent Kereszt-templom a 18. században
Miskei Antal „Illen módon öszve alkuvának, Hogy Ábrahám kisded egyházának Rácok nagyobb boltot csinálának, És egyemben ott imádkozának. Meg azután mást is építenek, Kit ők Szent Keresztnek nevezőnek, Hatvannégy esztendeje már ennek, Hogy abban is véget érhetének. Nem sok idő ezután múlt vala, Egy ességben hogy lakoztak vala, Borbás nemzet jött vala utóbban, Az kérkedék egy lakodalomban, Más tanácsuk az rácoknakjuta, Hogy övéjek lenne az kápolna. Hogy mit nyerne egy esztendő tájban, Költenéje templomfmdálásban. Tőnek azért illy kötést egymással, Hogy csak magyar bírjon Ábrahámmal, És az rácok az Boldogasszonnyal, Ki-ki élvén ő zsolozsmájával. Olly nagy gazdag vala árossága, Hogy csak egyikjárásának haszna Elég lön a Szent Kereszt rakásra, Más úta lön toronycsinálásra.”3 Az Nagyboldogasszony kápolnáját Rácok megépítek mint sajátját, Tud kilencvennégy esztendő számát, Hogy mind véghezvivék 6 munkáját. A református lelkészhez hasonlóan fogalmazott 1737-ben Bél Mátyás, a rendkívül széles látókörű és nagy műveltségű evangélikus tudós is: „Templom állítólag három volt. Ábrahámnak egy, amely a magyaroké maradt, Sarlós Boldogasszonyé a másik, amelyet 1510-ben kezdtek építeni a magyarok, és a rácok fejezték be, s a harmadik Szent Kereszt temploma, ezt 1536-ban Barrabas, egyik itteni lakos alapította abból a nyereségből, amelyet egy kereskedőútja alkalmából szerzett.” Néhány sorral lejjebb hozzáteszi: „Ezek voltak Skarica idején a templomok. Ma hasonlóképpen három van, azokról most nem szólunk.”4 Skarica Máté - és részben Bél Mátyás - leírása alapján úgy tűnik, hogy a ráckevei Szent Kereszt-templomot és az ortodox Istenanya Elszenderedése-temp- lom melletti harangtornyot 1517-ben a Borbás család egyetlen kereskedelmi útjának a nyereségéből építették fel. Könnyen elképzelhető, hogy a település középkori toronyórája a két épület egyikén jelezte az idő múlását.5 Reinhold Lubenau császári diplomata, amikor Bécsből Konstantinápolyba tartott, 1587. 3 A vers kritikai kiadása: Ács (1999) 245-246. A költemény 1700-ban keletkezett másolatát az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi: OSzKK Föl. Hung. 2904. föl. 4. p. 1. A szóban forgó verset Magdics István is kiadta: Magdics (1888) 90-91. 4 Bél (1737) 523.; Szabó (1977) 142. 5 Dernschwam-(Tardy) (1984) 497.; Csukovits (1992) 162. 260
