Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye helynökei 1700 és 1777 között
A VESZPRÉMI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZMEGYE HELYNÖKEI 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT vezése meglepőnek tűnhet. Egyik lehetséges magyarázatként merül fel, hogy Acsádi Ádám utolsó helynöke, az e tisztségben korábban éppen Bírót váltó Pöstyéni Mihály ellensúlyozásának szándéka húzódott meg a háttérben. Az egyházmegyén kívülről érkezett helynököt javadalomhoz, mégpedig megfelelő súlyú javadalomhoz kellett juttatni. Mindhárom esetben a püspöki szék és egy magasabb káptalani javadalom üresedésének szerencsés egybeeséséről beszélhetünk, hiszen két esetben a nagypréposti stallum, egy esetben az olvasó- kanonoki volt épp betöltetlen. A fenti táblázatból nem derül ki, de a mellékletként közölt archontológiából jól látható, hogy egyedül Horvát Pál, Bajzát József helynöke halt meg hivatalát viselve kinevezését követően alig három évvel. A korszakban tehát valamennyi helynök tisztsége vagy a főpásztor általi leváltással vagy annak halálával szűnt meg. Egyedül Dravec József szolgált helynökként két főpásztort, Bíró Mártont és Koller Ignácot. Elmondható azonban, hogy a korábban koadjutor püspökként tevékenykedő Koller már két éven át együttműködött vele az egyházmegye kormányzásában. A főpásztor halála miatt szűnt meg Zádori Mihály és Pöstyéni Mihály megbízatása. A helynökök leváltásának, esetleg lemondásának indokait saj nos csak a legritkább esetben ismerj ük. Az 1675 körül született Potyondi László, akit utoljára 1729-ben említenek helynökként, illetve az 1680 körül született Szabadi János, akit 1734-ben váltott Bíró Márton e tisztségben, talán koruk miatt válhattak alkalmatlanná a helynöki feladatok ellátására (előbbi 1735-ben, utóbbi 1742-ben hunyt el). Szabadi esetében biztosak lehetünk abban, hogy Acsádi bizalmát nem vesztette el, mivel Potyondi halálát követően ő követte az elhunytat az olvasókanonoki javadalomban, s a helynök Padányi Bíró Márton „csak” az éneklőkanonoki stallumot, Szabadi korábbi javadalmát kapta meg. Ugyancsak kora és egészségi állapota miatt válhatott meg a tisztségtől Lenti István, Bíró Márton második helynöke 1758-ban. Két helynök esetében van adatunk konfliktusra. Acsádi és harmadik helynöke, Padányi Bíró Márton, valamint ez utóbbi és első helynöke, Orosz Pál között. Mindkettő elválaszthatatlan a püspök és a káptalan konfliktusától. Acsádi és Bíró között minden valószínűség szerint Dubnicai István hántai préposttá történő kinevezése (1737) vitte kenyértörésre a dolgot. Dubnicai Acsádi udvari papja volt, amikor a püspök neki adományozta a prépostságot. Ezt a káptalan kifogásolta, azzal érvelve, hogy a hántai prépostság birtoklása régtől fogva káptalani javadalommal volt összekötve.15 Padányi leváltására / lemondására 1738 júliusában került sor.16 Ezt követően, 1739 elején Acsádi sikertelen lépést 15 A konfliktusról bővebben Petrák 1949. 32-34., vö. még MNL VeML Xll.l.i.aa. tóm. 8. no 284. [427.], no 286. [430-432.] és no 293. [443-457], 16 Az erről szóló jegyzőkönyvi bejegyzés homályban hagyja, pontosan mi is történt. „NB Anno currente 1738 die 11 mensisJulii ad gratiosas frequentiusjam supra titulatce Excellentice Ep[isco]palis 233
