Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Sztana-Kovács Adrienn Az 1780-as és 1790-es évek felekezeti viszonyai A római katolikus népességre vonatkozó további adatokat az 1785-86 folyamán elkészült plébániaösszeírások szolgáltatták.87 Az 1778-as egyházlátogatási jegyzőkönyv adataihoz képest a megye katolikusainak száma 42847 főről 51564 főre emelkedett, ez 20,3%-os növekedést jelentett.88 Sajnos nincs további olyan forrásunk amellyel ezt összevethetnénk, mivel a II. József által elrendelt nép- számlálás adatai között csupán a keresztény és zsidó vallásúak kategóriája szerepelt.89 Ezzel szemben a reformátusokra vonatkozóan a Dunamelléki Református Egyházkerület vértesaljai és tolnai egyházmegyéinek 1788-as és 1798-as felekezeti összeírásai a rendelkezésünkre álltak.90 Érdekes összehasonlításra adott lehetőséget az 1778-as katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyv adatsorának, valamint a két református felekezeti összeírás eredményeinek táblázatba foglalása.91 Az összeírások a megye nagyobb részét lefedték, ez alól csak az a nyugati sáv maradt ki, amely a fentiekben ismertetett Dunántúli Református Egyházkerülethez tartozott. Összesen 56 település adatait tartalmazta a három forrás, de ezek időbeli megoszlása nem minden helység esetében volt egyenletes. A teljes anyagot tekintve a református lakosság száma 16891 főről 25195 főre (49,2%) emelkedett. Leszűkítve a vizsgálatot térben és időben: az 1778-as vizitáció és az 1788- as összeírás összesen 25 település esetében szolgáltatott hiánytalanul adatokat. Ezeknek a településeknek a református lakossága 15391 főről 19922 főre növekedett, ez 29,4 %-os növekedést jelentett.92 Kiugróan magas emelkedést mutatott Doboz község, ahol majdnem az ötszörösére, Baracskán háromszorosára, Zámolyon pedig a duplájára nőtt a reformátusok száma. 18 település növekedési átlaga 82%-os volt. Térképen vizsgálva a települések elhelyezkedését azt is megállapíthattuk, hogy nem csupán a megye északi területein volt növekedés, 87 Sin (1987) 7., 97-105. 88 Székesfehérvár adatai nélkül 11437 fő, azzal együtt 63001 fő. Ugyancsak hiányoznak a veszprémi püspökség cseszneki esperességébe tartozó: Ladány (Ősi filiája), Inota (Palota filiája) és Réti. Hermann (2011) 46. Hiányoznak a Pécsi Püspökség területén lévő simontornyai ferencesek által ellátott Egres, Igar és Pusztavám adatai. Hermann (2011) 223, 248. 89 1787-ben a megye lakossága Székesfehérvár és a zsidóság nélkül 97529 fő. A megyei zsidóság lélekszáma: 1469 fő, Székesfehérvár lakosainak száma: 11780 fő. A megye jogi népessége Székesfehérvárral együtt 1787-ben: 110778 fő. Thirring (1938) 120. 90 Sin (1987) 14., 109-111. 91 Lásd a 3. számú táblázatot. 92 A népességnövekedés mögötti folyamatok további kutatásokat tesznek szükségessé. Zámoly esetében az 1774-75-ös dicalis összeírás és az 1785-ös népességszámlálás során felvett adatok megerősítik a népesség gyarapodást. Demeter-Lukács (2002) 37, 39. 210
