Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében bár a legnagyobb változások mind ott történtek. A megye déli részén fekvő Aba (46,8%) és Cece (45,8%) esetében is emelkedés volt.93 Hét településen csökkentek a lélekszámok, ennek átlaga 7,94% volt. Velencén ez 28,6%-kal, Ácsán 18,4% és Alcsúton 12,5%-kal kevesebb református hívet jelentett a korábbi forrás adatához képest. Az 1788 és 1798 között eltelt évtized alatt 22235-ről 25195 főre, összesen 13,3%-kal emelkedett a reformátusok száma a vizsgált területen.94 Azon a 28 településen, ahol mind a két időpontból volt adatunk, ezek összevetésekor azt láttuk, hogy 22205 főről 24022 főre emelkedett a számuk. Ez százalékban kifejezve 8,1%-os növekedést jelentett. 18 településen volt emelkedés, ennek átlaga 15%. A legnagyobb növekedés Alcsút (67,4%), Ácsa (59,2%) és Gárdony (52,6%) településeken ment végbe. 10 településen viszont csökkenés volt leolvasható, átlagosan 14,11%-kal. A legnagyobb volt a visszaesés Baracskán (41,8%- kal), Felcsúton (30,8%-kal) és Kápolnásnyéken (22,4%-kal). Az 1778 és 1798 közötti időszakot vizsgálva 26 településen 15856 főről 22936 főre nőtt a reformátusok száma, ez 44,7%-os emelkedést jelentett.95 Húsz év alatt a dobozi református egyházközség tagjainak száma több mint öt és félszeresére gyarapodott. A megye déli részén fekvő Bogárdon több mint két és félszeresére nőtt, Zámolyon és Válón megduplázódott a számuk. Csak öt település volt, ahol fogyott a református népesség. A visszaesés mértéke a legmagasabb Alapon volt (43,2%), ennek alatta maradt Felcsút (12,5%) és Sárkeresztúr (11,9 %). A vizsgált húsz év alatt a területen nőtt a kálvinista lakosság száma. Az időintervallum első felében a növekedés erőteljes, számos település esetében ugrásszerűnek nevezhető. Míg a második évtized növekedése jóval visszafogottabb emelkedést mutatott. Az adatok hiánya miatt nem tudtuk összevetni a tendenciákat a más vallásúak számának alakulásával. Továbbá azt sem tudtuk meghatározni, hogy a megye lakosságának növekedése közben milyen arányt is jelentettek ezek a számok az összlakossághoz képest. 93 Ugyancsak magas a református lakosság száma 1788-ban Seregélyesen is: 1340 fő, de sajnos az 1788-as vizitációban csak az szerepelt lélekszám nélkül, hogy élnek a településen reformátusok is. 94 Lásd a 3. számú táblázatot. 95 Lásd a 3. számú táblázatot. 211