Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében csak becsült adatok voltak, ugyanígy Vál filiáinál Gyúrón és Küldőn, ahol csak a reformátusok és evangélikusok együttes számát szerepeltették, és ugyanez történt Kajászószentpéter esetében is.81 Ezért az arányok felállításánál figyelembe kellett vennünk, hogy a fenti számadatokat az összesítésben a református felekezethez számítva az evangélikus lakosság kárára „tévedtünk”, de feltehetően arányukat ez az összlakossághoz képest nem módosította jelentősen. Az összeírásban összesen 69128 fő szerepelt, ennek 61,98%-a (42847 fő) volt katolikus vallású, a reformátusok a lakosság 33%-át tették ki (23255 fő), az evangélikusok csupán 2,87%-kal (1987 fő), az ortodox vallásúak pedig 1,50%-kal (1039 fő) képviseltették magukat.82 A két, időben egymáshoz közel eső vizitációs jegyzőkönyv ugyanazokra a településekre vonatkozó adatainak összevetésénél azt látjuk, hogy 1774 és 1778 között a reformátusok száma 6996-ról 6364-re csökkent, amely 9%-os fogyást jelentett.83 Nagy püspök a jegyzőkönyvében öt településnél egyáltalán nem írt össze reformátusokat.84 Ezek a települések az 1774-es összeírás szerint 1903 református lakos otthonát jelentették.85 A két forrás keletkezése között eltelt négy év alatt sem valószínűsíthető ekkora arányú áttérés vagy elvándorlás. Áttérésre azért nem kerülhetett sor, mivel 4 településnél nem látszott a katolikus lakosság ugrásszerű növekedése,86 kivéve Szabadbattyánt, ahol a református jegyzőkönyv szerinti 184 katolikus száma 1778-ra 368 főre emelkedett, ami 100%-os növekedést jelentett volna, ez az adat katolikus felekezetűek bevándorlására utal. A két jegyzőkönyv református népességének különbségét vizsgálva öt településen volt tapasztalható növekedés. Ez átlagosan 12,56%-os, a legmagasabb Csurgónál (18,0%) a legalacsonyabb Polgárdinál (6,7%) volt. A csökkenés mértékének átlaga magasabb: 23,67%, legmagasabb Csőszön (44,5%), legalacsonyabb Bodajkon (3,9%) volt. A két jegyzőkönyv adatainak összevetése azt a benyomást keltette bennünk, hogy mind a két összeírás készítője törekedett a pontosságra a lélekszámok feljegyzésénél. Természetesen ez az 1774-es jegyzőkönyvben szereplő katolikusok létszámára vonatkozóan igencsak korlátozott, és kevésbé sikeres törekvés volt, de a reformátusok adatainak változása tükrében a források megbízhatónak tekinthetők. 81 In Kajászó Szent Péter Helvetica et Augustana Confessionis 566. MNL OL X 7593. 82 Lásd az 1. számú ábrát. 83 Lásd a 2. számú táblázatot. 84 Az öt település: Szabadbattyán, Egres, Falubattyán, Igar, Kiskeszi, Szentmihály és Tác. 85 Szabadbattyán és filiáinak az adatai nem teljesek, annak ellenére, hogy a szakirodalom általában úgy tartja számon, hogy a katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek pontosabbak és megbízhatóbbak, mint más felekezetekéi. Sin (1987) 8. 86 Ezeknek a községeknek 1774-ben a református vizitáció szerint 2091 lakosa volt, 1785-ben pedig ajózsefi népszámlálás szerint 2830. 209
