Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Sztana-Kovács Adrienn Nemzetiségek és vallásfelekezetek a század második felében A bevezetőben már említett feldolgozásra váró lélekösszeírások75 nem képeznek teljes sorozatokat. A legtöbb településről fennmaradt összeírás tizenkét évenként követi egymást (1745, 1757, 1769). A század utolsó harminc évében minden évtizedből találtunk adatokat.76 Az 1773-ban készített Lexicon Locorum központi kormányzati felmérés volt.77 A településeken élő nemzetiséget és a templommal rendelkező felekezeteket szerepeltette. A forrásban az 1768-as úrbérrendezés során feltűntetett helységekhez képest nem volt új község. A legtöbb esetben csak egy nemzetiséget jegyeztek fel, kivéve Etyek és Marton- vásár esetében. Előbbiben magyar és német lakosságról, utóbbiban pedig magyar és szlovák népességről tettek említést. A legszembetűnőbb változás a német falvak számának 14-re emelkedése volt, de mindemellett Ladányban és Szabad- battyánban ez a kútfő nem jegyzett fel németeket. A szlovákok lakta falvak közül Gánt számított új településnek a szlovákság elterjedésének legnyugatibb pontjaként. Ez a forrás sem különböztette meg az eltérő délszláv etnikumokat, általánosságban az illír megnevezést használta. Az ortodox templommal is rendelkező települések esetében a megnevezés mögött az ott élő szerb lakosság könnyen beazonosítható volt. A Dunántúli Református Egyházkerület összeírása 1774-ben 20 község református és evangélikus híveit vette számba. Néhány településnél a katolikusokat is feltűntette, de csak Mórnál szerepelt az a bejegyzés, hogy „felette sokan vannak”.78 A Dunamelléki Egyházkerületből nem maradt fenn hasonló egyházlátogatási jegyzőkönyv. Ellenben rendelkezésünkre állt Nagy Ignác székesfehérvári katolikus püspök 1778-as vizitációja.79 Az összeírás 39 egyház- községet és filiáit foglalta magában. A felekezetek tagjaira vonatkozó számadatok a szövegben szerepeltek.80 A protestánsok létszámát gyakran az egész egyházközségre vonatkozóan egy összegben adta meg a filiákkal együtt. Ugyancsak torzította az arányokat, hogy Martonvásáron mind a református, mind az evangélikus hívők számát 20-20 főben állapította meg, ezek feltehetően 75 Lásd a 4. számú táblázatot. 76 Állami és világi forrásokról lásd Kovács Adrienn (2010). 77 Lexicon Locorum (1920). 78 Katolikus hívők: Magyaralmás 200 fő, Igar 22 fő, Füle 141 fő, Szabadbattyán 184 fő, Csákberény 201 fő. 79 A vizsgált jegyzőkönyv felvételére azért került sor, mert 1777-ben Mária Terézia a veszprémi püspökség keleti területéből megalapította a székesfehérvári püspökséget, amelynek joghatósága Fejér megyére, Pest megye pilisi részeire és a Csepel-szigetre terjedt ki. Első püspöke Nagy Ignác (1777-1789) volt, aki a megye teljes területén részletesen, számadatokkal írta össze a különböző vallásfelekezeteket. A részletes elemzését lásd: Kovács Adrienn (2011). A forrás megtalálható MNL OL X 7593. 21168 d., 21169d. 80 Seregélyesnél csak azt említik meg, hogy reformátusok is éltek a településen. 208
