Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében javakról szóló összeírást dolgoztuk fel, amely a népesség vallására vonatkozóan is közölt adatokat12, továbbá Padányi Biró Márton veszprémi püspök 1747-ben készült, és Nagy Ignác székesfehérvári püspök 1778-as vizitációjának jegyzőkönyvét.13 Mindkét forrás közös jellemzője, hogy a települések egyházi viszonyairól kérdőpontok alapján készített feljegyzés végén, minden vallásfelekezetre kiterjedő lélekösszeírásokat tartalmaztak. A táblázatba szedett adatok a katolikus vallásúak kor szerinti megoszlásán túl, a legtöbb esetben a községekben élők létszámára vonatkozóan is tartalmaznak információkat. A második fontos forráscsoport az 1785 és 1786 folyamán lezajlott plébániaösszeírás anyaga volt, amely szintén a katolikus lakosság számát rögzítette.14 A református és evangélikus egyház kútfői még kevésbé voltak beszédesek.15 Az 1732-es Dunántúli Református Egyházkerület püspöki és esperesi vizitációi- ból csak a megyében lévő gyülekezetek száma derült ki. Az 1747-ben Torkos Jakab által készített egyházlátogatási jegyzőkönyv szintén kérdőpontok alapján készült, de lélekszámadatokat nem tartalmazott. Kizárólag a református gyülekezetek számára, illetve az evangélikus lakosság jelenlétére szolgáltatott információt. Az első, számszerű adatokat is tartalmazó összeírás szintén a Dunántúli Református Egyházkerületről készült 1774-ben.16 A Dunamelléki Református Egyházkerület két egyházmegyéjéről 1788-ból és 1798-ból maradtak fenn felekezeti összeírások.17 A rendelkezésünkre álló források, mint fent már utaltunk rá, sem térben, sem időben nem fedték le a megye teljes területét. Ez a körülmény megnehezítette eredeti célunk elérését, amely a megye vallásfelekezeti arányaiban a század folyamán bekövetkezett változások minél pontosabb meghatározása volt. Főként a katolikus vallású és a protestáns felekezetű lakosság arányainak eltolódására voltunk kíváncsiak. A kutatás előrehaladtával természetesen újabb kérdések fo12 SzfvPL 117 A. Conscriptio proventuum parochiarum 1734. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani Hermann Istvánnak, hogy felhívta a forrás adattartalmára a figyelmet. További feldolgozásra váró források az 1745, 1757 és 1769-ben készített lélekösszeírások. SzfvPL 117AB, 117 AC, 117 AD. A lélekösszeírások összesítései: VÉL A/14 tóm. 8., VÉL A/14 tóm. 15. 13 MNL OL X 4439, X 7593. A források részletes bemutatására nincs módunk a terjedelmi korlátok miatt. Elemzésüket lásd KOVÁCS Adrienn (2011a) 14 Adatbázisban megjelent Sin (1987) 7., 97-105. 15 Fejér megye két református püspökség területéhez tartozott. A megye nyugati felét a Dunántúli Egyházkerület Mezőföldi és Csókakői egyházmegyéibe, míg a megye másik részét a Dunamelléki Egyházkerület Tolnai és Vértesaljai egyházmegyéibe tagolták. Az evangélikus egyházigazgatás keretein belül a megye a Dunántúli Egyházkerület része volt. 16 Hudi-Jakab (2002). A forrás adatainak csak egy részét közli a Magyarország történeti helység- névtára. Moha településnél a forráskiadás 350 fős református lakossága helyett a helységnévtár 380 főt szerepeltet. Sin (1987) 112. 17 Sin (1987) 14., 109-111. 197
