Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Sztana-Kovács Adrienn galmazódtak meg bennünk: hogyan befolyásolták a változást a katolikus megújulás kiváltotta áttérések? A katolikus és református lakosságnak a kutatók által már ismertetett eltérő termékenysége mekkora szerepet játszott a folyamatokban? Jelen tanulmányunk keretében nem tudtunk kitérni a demográfiai háttér feltárására és bemutatására, ez további kutatásokat igényel. Vizsgálódásunk során csak az egyes dokumentumok alapos forráskritikai és tartalmi elemzésére, valamint a belőlük nyert számszerű és nem számszerűsíthető adatok összevetésére törekedtünk. Amennyiben forrásaink lehetőséget adtak arra, hogy számadataikat összehasonlítsuk, akkor azoknak a helységeknek az értékeit használtuk fel, amelyeket mind a két felekezet anyagai tartalmazták. Emellett az eredményeinket összevetettük egyéb ismert források adataival, mint például az 1787. évi II. József féle népszámlással. Községszintű elemzéseket is végeztünk, de a változások érzékeltetésére a növekedések és csökkenések átlagát is minden esetben figyelembe vettük. Az időbeli hiányok pótlására és kiegészítésére beépítettük tanulmányunkba az általunk már korábban elemzett forráscsoportokat és a szakirodalomban másutt ismertetett adatokat is. Az OSZMÁN HÓDÍTÁS KÖVETKEZMÉNYEI Fejér megye területének nagy hányada Székesfehérvár 1543-as elfoglalásával az Oszmán Birodalom részévé vált.18 A közel 150 éves idegen uralom mérlegét nehéz megvonni a rossz forrásadottságok miatt. A legsúlyosabb és ezért a legtöbbet felemlegetett, a fenti ok miatt azonban a legkevésbé pontosan kiszámítható, az emberéletekben bekövetkezett veszteség. A megye településeinek legnagyobb része az 1593 és 1606 között dúló 15 éves háború alatt pusztult el,19 ez együtt járt a lakosság számának visszaesésével. A középkori, körülbelül 40000 főre tehető jobbágy népesség a visszafoglaló háborúk végére mintegy 8000 főre apadt.20 A pusztulás teret nyitott a változásoknak, a csökkenő magyarság mellé, vagy annak helyére új etnikumok érkeztek. Az 1620-30-as évektől a megye területére nagy számban jöttek a rác gyűjtőnévvel illetett délszlávok, nem egyszer a török 18 Fejér megye területe Székesfehérvár elfoglalása után (1543) a szekszárdi, a simontornyai és a székesfehérvári szandzsák része lett, a megye északi részének kivételével, amely Veszprém elfoglalásáig (1552) részben Veszprém megyéhez, részben Komárom megyéhez tartozott közigazgatásilag. A vármegye tisztikara 1543-ban először Veszprémbe, majd a Felvidékre tette át a székhelyét, és a vármegyét képletesen fenntartva többször ülésezett együtt Pest megyével, lásd Föglein (1938) 154. 19 A pusztulás mértékére lásd Szakály (1997) 152-153. 20 Nagy (i960) 87. 198
