Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
V. László Zsófia: ,,A’ meg-holtnak életéből az élők tanúságot végyenek”. Halotti beszédek elterjedése Magyarországon és Erdélyben
V. László Zsófia működést. Ekkor azonban a korábbi gyakorlattal ellentétben nem a nyomdász, hanem a város vette kezébe a működtetést, ami az egyéni megrendelők felől talán inkább a közcélú munkák felé irányította a figyelmet. Ezután elsősorban a református egyház és a kollégium számára szükséges nyomtatványokat: énekes könyveket, tankönyveket adtak ki. Még viszontagságosabb sorsa volt a sárospataki és a nagyváradi nyomdának. Előbbi Lorántffy Zsuzsanna halála után elvesztette támogatóját, és 1671-ben a kollégiummal együtt elhagyta a várost. Ezek után csaknem 140 évig nem volt nyomda Sárospatakon, csupán 1807-ben alapították újjá. Nagyvárad 1660-ban török kézre került, nyomdáját pedig előbb Kolozsvárra, majd Nagyszebenbe, végül ismét Kolozsvárra menekítették. Nagyváradon egészen 1745-ig nem folyt könyvnyomtatás. Mindeközben Kolozsváron folyamatosan adtak ki könyveket, sőt Apafi Mihály rendeletével a nagyváradin kívül a gyulafehérvári fejedelmi nyomda is a városba, a kolozsvár-nagyenyedi református kollégium tulajdonába került 1673-ban.43 A korábban sok halotti beszédet kiadó nyomdák tehát hosszabb-rövidebb időre megszűntek, így a szokás folytonossága is megszakadt. Erdélyben nem történt ilyen kényszerű leállás, sőt a magyarországi szakemberek egy része és felszerelésük is az itteni kultúrát gyarapította. Az erdélyi elterjedést befolyásolhatta továbbá a fejedelmi hagyomány is. 1622-ben Bethlen Gábor felesége, Károlyi Zsuzsanna, 1628-ban az 1613-ban elhunyt Báthori Gábor, 1653-ban az 1630-ban gubernátori, majd fejedelmi címet viselő Bethlen István és I. Rákóczi György, 1661-ben II. Rákóczi György fejedelem, 1680-ban pedig özvegye, Báthory Zsófia búcsúztatója látott napvilágot. 1668-1669-ben arról a Rhédei Ferencről is megjelentek halotti beszédek, aki 1657-1658 között választott fejedelem volt, igaz, a négy nyomtatványból három erre a címében még csak nem is utal. A búcsúztatók egy részét Sárospatakon, a Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony által alapított nyomdában adták ki, így az erdélyi és a kelet-magyarországi hagyomány összekapcsolódik. Nagyobb számú, főként erdélyi kiadvány azonban nem közvetlenül a fejedelmi gyászbeszédek után jelent meg, inkább csak az 1730-as évektől jellemző az elterjedésük. Elképzelhető, hogy a halotti beszédek megjelentetését az is motiválta, hogy Erdély aranykorának, a fejedelemség korának szokásait elevenítsék fel. Ekkortájt, 1736-ban fejezte be Apor Péter is Metamorphosis Transylvanice című művét, amelyben a fejedelemség korának szokásait, jó erkölcsét állítja szembe a németeket követő „nájmódival” .44 Pokoly József azt hangsúlyozta, hogy a szatmári béke után a református nyomdák fennmaradtak ugyan, de a cenzúra ellehetetlenítette a protestáns teológiai művek kiadását, ezért az egyházi irodalom a gyakorlati munkák, mint például a halotti 43 MAMÜL II. 174-175.; XII. 301-302.; VI. 21-25.; Takács (1978). 44 Apor (1978). 154
