Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
V. László Zsófia: ,,A’ meg-holtnak életéből az élők tanúságot végyenek”. Halotti beszédek elterjedése Magyarországon és Erdélyben
hagyományhoz kapcsolódva német nyelven nyomtatták ki halotti beszédeiket. 1655-ig 19 német gyászbeszéd jelent meg, amelyeket kivétel nélkül Felső-Ma- gyaroszágon adtak ki. E beszédek közül csupán egy szólt főnemesi rangú elhunytról, a többi - Kecskeméti kategorizálása alapján - polgári és lelkészi családból származó személyt búcsúztatott.38 Bár a későbbi időszak magyarországi német nyomtatványairól még hozzávetőleges adataink sincsenek, azonban amennyiben feltételezzük, hogy a halotti beszédek előbbiekben említett vallási és társadalmi beágyazottsága a későbbiekben is jellemző volt, az magyarázatot adhat arra, hogy a magyar gyászbeszédek között miért olyan kevés az evangélikus felekezetű. Ezt a feltevést erősítik meg a felekezeti statisztikák is, amelyek azt mutatják, hogy az evangélikus lakosság nagy része német anyanyelvű volt.39 Amint Péter Katalin rámutatott, aló. századi Magyarországon és Erdélyben gyakori volt a hívők felekezetváltása, a reformátorok pedig nem mindig csupán egyetlen irányzat nézeteihez kötődtek.40 Ez is megkönnyíthette azt, hogy a magyar halotti beszédek kinyomtatásának szokása, a svájci reformátorok kezdeti ellenállásának megdőlése után, nem az evangélikus, hanem a református egyházban terjedt el. A legelső magyar nyelvű gyászbeszédek éppen a keletmagyarországi helvét hitvallású reformációhoz kötődnek, és a 18. század elejéig Sárospatak és Debrecen központtal ezen a területen jelentek meg legnagyobb számban. A következő száz év folyamán azonban nagy változás következett be a halotti beszédek megítélésében. 1803-ban Kazinczy és Csokonai már elavultnak tartotta a szokást, és együtt sajnálkoztak Kozma Gergely szentgericei unitárius pap sorsán, „a ki az Erdélyben még most is szokásban lévő halotti ízetlen írások tételére kénszerítetik.”41 Később azonban mindkét költő írt gyászszertartáshoz kötődő munkát. Csokonai Rhédei grófnő temetésére készítette el a lélek halhatatlanságáról szóló költeményét. Kazinczy pedig az édesanyját búcsúztatta el szomorújelentésében, melyet „Rokonainak ’s barátainak Gyászlevél’ helyébe; maradékainak a’ dolgok’ tudása végett” írt.42 Munkájában szép szokásként említette meg a közeli hozzátartozók szónoklatait, és csak az idegenek által írt dicséreteket ítélte el. A halotti beszédek erdélyi elterjedésének részben praktikus okai vannak, hiszen a magyarországi nyomdáknak hányatott sors jutott. A debreceni nyomda 1705-ben a szabadságharc alatt lepusztult és csak 1722-ben kezdte meg újból a ,,A’ MEG-HOLTNAK ÉLETÉBŐL AZ ÉLŐK TANÚSÁGOT VÉGYENEK” 38 Kecskeméti (2008) 73. 39 Kertész Botond opponensi véleménye V. László Zsófia A női szerepek változása a protestáns halotti beszédek tükrében (1711-1825) című doktori értekezéséről. 40 Péter (1984) 347-348. 41 Kazinczy (1892) 95. Idézi Nagy Zsófia (2001) 25. 42 Kazinczy (2009) 162. 153