Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
V. László Zsófia: ,,A’ meg-holtnak életéből az élők tanúságot végyenek”. Halotti beszédek elterjedése Magyarországon és Erdélyben
V. László Zsófia emelkedett jelentős mértékben a számuk, miközben mind a nyomtatványoknak a mennyisége, mind e társadalmi réteg képviselőinek a száma nőtt. A HALOTTI BESZÉDEK NÉPSZERŰSÉGÉNEK OKAI ERDÉLYBEN A fenti adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a 18. századtól a halotti beszédek kinyomtatásának központja Kolozsvár, megrendelői pedig a református főurak voltak. A kálvinista többség mellett leginkább a római katolikusok gyakorolták ezt a szokást, és a reformátushoz szerkezetében, stílusában is hasonlóképpen jelentették meg a parentációikat, olykor önmagában, máskor pedig családi vagy egy személyről szóló gyűjtemény részeként. Sörös Béla szerint a protestáns egyházi beszédek olyan nagy hatást keltettek, hogy ahhoz „Rómának” is alkalmazkodnia kellett.34 A katolikusok az 1583-ban bevezetett nagyszombati agendában ezért már az egyes szertartásokhoz tartozó, azokat magyarázó magyar nyelvű alkalmi beszédeket fogalmaztak meg, amelyek gyakran a protestáns megfelelőikhez hasonultak. A halotti beszédek szerkezetét vizsgálva, Kecskeméti Gábor nyomán azonban ellenkező irányú hatás is kimutatható. A 17. században a protestánsok csaknem teljes egészében a Bibliából alkották meg beszédeiket, amelyben az igét magyarázó tanító rész dominált. A katolikusok ezzel szemben több forrást: antik szerzőket, emblémáskönyveket is felhasználtak, és munkáik gyakran egy-egy metafora köré épültek.35 A 18. században a protestánsok is átvették ezt a szerkesztési eljárást, bár továbbra is a bibliai tanítás maradt a prédikáció központi része. Kármán András a Példabeszédek könyve 31. versének egy képét alapul véve a jó asszonyt a kereskedőhajóhoz hasonlítva építi fel Wesselényi Zsuzsannáról szóló prédikációját,36 Csepregi Turkovics Ferenc pedig ugyanekkor az asszonyi erényeket sorolja fel bibliai és antik mintákra utalva.37 Az evangélikus felekezet elenyésző aránya azért különösen érdekes, mert a halotti beszédek kinyomtatásának szokása német evangélikus területről terjedt el, és ott a 19. században is nagyon népszerű maradt. Bár a szokás eredete a német evangélikus felekezethez kötődik, a Magyarországon megjelent művek között már a legelső - még nem magyar nyelvű nyomtatványok - között is találunk antitrinitáriust, unitáriust és reformátust is az evangélikusok mellett. 1711 előtt nem is jelent meg magyarul lutheránus gyászbeszéd. Kecskeméti kutatásai alapján úgy tűnik, hogy a magyarországi evangélikus felekezet tagjai a német 34 Sörös (1904) 326., 336. 35 Kecskeméti (1988) 27. 36 Kármán (1739). 37 Csepregi Turkovics (1739). 152
