Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
V. László Zsófia: ,,A’ meg-holtnak életéből az élők tanúságot végyenek”. Halotti beszédek elterjedése Magyarországon és Erdélyben
A magyarországi halotti beszéd-kiadás mindeközben jelentősen visszaesett.25 Csak Pesten, Kassán, Sopronban és Pozsonyban jelent meg legalább tíz beszéd 114 év leforgása alatt. A legtöbb helyszínen csak szórványosan, egy-két személyhez kötődően adtak ki parentációkat. Leginkább a korábbi nagy központ, a Debrecen-Sárospatak-Nagyvárad háromszög háttérbe szorulása a feltűnő. E három városban együtt is mindössze 14 beszéd látott napvilágot, vagyis az összes nyomtatvány 4%-a, és a magyarországiaknak is csupán 13%-a. Kassa viszont továbbra is megtartotta vezető szerepét, és a 18. század utolsó harmadában új központként megjelent Pozsony is. Pozsonyhoz hasonlóan új kiadási helyként tűnik fel Pest a 18. század második felében. Itt jelent meg a legtöbb magyarországi beszéd (28), több mint kétszer annyi, mint a második helyen álló Kassán. Ez önmagában is az összes parentáció 8%-át jelenti, a magyarországiaknak pedig több mint a negyedét. A budaiakkal együtt pedig 9%-ra, illetve 29%-ra emelkedik ez a szám. A kelet-magyarországi nyomtatványok számának csökkenésével egyidejűleg egyre több dunántúli, főként nyugat-dunántúli megjelenési helyet találunk. Igaz, Sopronon kívül sehol sem éri el a nyomtatványok száma a tízet, de adnak ki parentációt Győrben, Veszprémben, Szombathelyen és a Sopron megyei Nemeskéren is. Számuk összesen 21, vagyis a teljes állomány 6%-a, a magyar- országinak 20%-a. A halotti beszédek megjelenési helyét tekintve tehát egy igen erős átrendeződést figyelhetünk meg az 1711-et megelőző évekhez képest. Az 1599-1711 között kiadott 160 beszéd nagyobb része Kelet-Magyarországon látott napvilágot, ezen belül is főként Debrecenben. A hozzávetőlegesen ugyanannyi évet átölelő, 1711-1825 közötti időszakban a nőkről szóló nyomtatványok száma nagyjából a kétszerese a korábbi időszak nőket és férfiakat búcsúztató beszédeinek. A kiadásban viszont Kolozsvár központtal Erdély vette át az egyértelmű vezető szerepet, Debrecen pedig eljelentéktelenedett. Új, nagyobb kiadói tevékenységet folytató szereplőként viszont megjelent Pest. ,,A’ MEG-HOLTNAK ÉLETÉBŐL AZ ÉLŐK TANÚSÁGOT VÉGYENEK” Felekezeti megoszlás A halotti beszédek vizsgálata során legtöbb esetben nem az elhunyt, hanem a prédikátor vallási hovatartozása derül ki egyértelműen. Gyakran már a címlapon megjelenik, hogy az illető melyik egyházközség lelkésze vagy kollégi25 Magyarországon a továbbiakban Schwartner Márton 1798-ban kiadott országleírása alapján az „anyaország"-ot, vagyis a Drávától és a Duna déli vonalától északra fekvő területet értem, amelyet északon és nyugaton az országhatár, keleten pedig Erdély vesz körül. MAMÜL VII. 195-199. 147
