Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Az EGYHÁZI REND A SZATMÁRI MEGEGYEZÉS UTÁNI ORSZÁGOS POLITIKÁBAN Lányi Pál társával, Szent-Imrey Sámuel esküdt jegyzővel240 április 14-én érkezett meg Pozsonyba. Április 15-én mindkét szerző megtekintette a korona pozsonyi behozatalának ceremóniáját, és részletesen be is számolt róla. Itt olvasható az első, még jelentéktelen eltérés: Engelbert tudósítása szerint a koronát rejtő láda fekete selyemmel, míg Lányi szerint vörös bársonnyal volt letakarva.241 Szerzetesünk ezután megemlíti a nádor 18-i megérkezését, majd rátér az első, 20-i ülésnapra. A kilenc órakor kezdődő megnyitó előtt a neki kijelölt helyen, az egyháziak tábláján, a kanonokok, az apátok és a többi egyházi követ közt foglalt helyet. О is átvonult a rendek képviselőivel együtt a Zöld Házba (vagy ahogy tévesen fogalmazott: a zöld kapunál lévő házba),242 és meghallgatta az uralkodó fogadásának és koronázásának rendjét. Ezekről naplójában másolatot is készített. Aznap találkozott a zirci apát követével, Schneider Henrik adminisztrátorral is, akivel az egyháziak közti ülésrendről beszélt. A másnapi ülésen történteket nem jegyezte fel, ekkor Lányi szerint az uralkodó elé induló követséget választották meg, ennek összetételéről vita is támadt az alsótáblán megjelent rendek között. Ezután május 4-éig nem ült össze az alsótábla, ebben mindkét forrás megegyezik. A május 4-i ülésen több ügy is előkerült, ezek közül P. Engelbert és Lányi is megemlíti, hogy a rendek a koronázás időpontjáról vitáztak, valamint előkerült Esterházy Antal kuruc tábornok kegyelmi ügye is. Az ezt követő május 17-i ülésről nem emlékezik meg Engelbert, pedig Lányi szerint ekkor diktálták le a rendeknek József 1687. évi diplomájának szövegét. Ugyancsak Lányi írja, hogy ekkor olvasták fel a jezsuiták kérvényét is. A másnapi ülésen történt, jezsuitákkal kapcsolatos incidensről azonban mindketten beszámolnak, csak az ülésteremben helyet foglaló két szerzetesre tett megjegyzések forrását adják meg másként: mint láttuk, Lányi szerint Megyery Gábor, P. Engelbert szerint Okolicsányi Pál utasította rendre az alsótábla új résztvevőit. Az uralkodó május 19-i bevonulásáról szintén mindketten megemlékeznek, Lányi valamivel részletesebben. О közli az elhangzott beszédeket is, amelyekkel már mi is megismerkedtünk. Károlynak a magyar rendek megnyerését célzó piros nemzeti öltözékét azonban, mint láttuk, figyelmen kívül hagyja. A május 20-i eseményekről, köztük az uralkodói propozíciók tárgyalásáról mindketten beszámolnak, az Okolicsányi felszólalása utáni felháborodásról, és a klérus elhíresült „non datur Status quintus" bekiabálásairól azonban csak Lányi ír. P. Engelbert itt a főpapoknak a szerzetesség ellenes hangulatát említi meg. 240 MOL N 50 Fase. Q. Ad Nr. 21. 241 A következőkre: Thury (1903-1904), I., 395АД7 és Thury (1903-1904), II., 5-29. 242 A Zöld Ház ugyanis nem egy zöld kapuról, hanem zöld színű belső berendezéséről kapta a nevét. Ortvay (1905), 645-646. 59
