Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Forgó András P. Engelbert naplójának kronológiai folytonossága ezután megszakad: a 20-i eseményeket követően ismerteti a klérus május 10-e és 12-e között lezajlott tanácskozását, amellyel már részletesen megismerkedtünk. Ezután tér vissza az országgyűlési ülések tárgyalására: a 17-i ülésnap feljegyzésével folytatja, de itt valójában már a 20-i eseményeket írja le, az itt közölt leiratok is a 20-i dátumot viselik. Itt közli továbbá a koronázáshoz kapcsolódó eseményekre megválasztott személyek listáit, valamint József 1687. évi diplomáját. A 21-i ülésnapról P. Engelbert csak annyit tartott fontosnak megjegyezni, hogy igen hosszú volt: reggel nyolc órától délután 4 óráig tartott. Szerencsére Lányi Páltól tudjuk, hogy az ülés elhúzódása nem volt véletlen: ekkor kapták meg ugyanis a rendek az uralkodótól a koronázási hitlevél tervezetét, mely mint láttuk, azonos volt az 1687. évi szöveggel. Ebből a már ismert vita támadt. A másnap lezajlott koronázás mindkét szemtanú szerint a tervek szerint történt, P. Engelbert az esemény kapcsán Károly megnyerő és alázatos egyéniségét emeli ki, Lányi a beszédekre, a lakomára és a koronázás alkalmából veretett és a nép közé szétszórt pénzérmékre is kitér. Május 23-án és 24-én nem volt ülés, de a protestánsok összegyűltek a vallás dolgában, erről Lányi számol be. A 25-i ülést mindketten megemlítik, Lányi sokkal részletesebben, mint P. Engelbert. Másnap Űrnapja volt, ezen az ülésen a protestáns követek Okolicsányi és egy néven nem nevezett református követ tanácsára nem vettek részt, nehogy feszültség támadjon a katolikus többséggel, különösen azért, mert a reformátusok felekezeti meggyőződésük ellen való dolognak tekintették a térdeplést. Azonban P. Engelbert sem vett részt a - nyilván a Szent Márton templomban celebrált - ünnepi misén és az azt követő körmeneten, ő az alsótábla üléstermétől nem messze fekvő orsolyita nővérek templomában243 misézett, majd Starhemberg Gundaker Tamás kamarai elnökkel tárgyalt annak a kölcsönnek a visszafizetéséről, amelyet a velehradi apátság folyósított a Kamara részére. Május 28-án P. Engelbert Illyés András erdélyi püspöknél vendégeskedett, a főpap ekkor ajánlotta fel a szerzetesnek, hogy átadja Velehradnak a pilisi apátság birtokait. így az országgyűlési beszámoló ezután hetekre megszakad, mert P. Engelbert a birtokok átvételének ügyében intézkedett. Közben vissza is utazott Velehradra, majd apátjával együtt jött újra Magyarországra, hogy megnézze a pilisi apátsághoz tartozó, Pozsonyhoz közel fekvő három falut, Pozsonycsákányt, Csütörtökhelyt és Misérdet. Lányi beszámolója szerint az országgyűlés ez idő alatt sokszor ülésezett, az alsótáblai tárgyalások középpontjában többek között a bírósági reform, a sóügy, a klérus és Horvátország panaszai álltak. 243 Ortvay (1905), 396-397. 60
