Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)

Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez

Ad dignitatem regiam sublevetis Az országgyűlési napló is részletesen ismerteti az 1792. évi kivonulás rend­jét:201 „udvari lovászok; udvari furirok; státusok, főrendek, miniszterek inasai párosán; udvari nemes ifjak udvari miniszterekkel; státusok, főrendűek és arany kulcsosok; titkos tanácsosok; az országhoz tartozó tíz zászló; Mária Terézia katona renden lévő és Szent István keresztény vitézei; Aranygyapjas vitézek; Magyarország heroldja süveggel a fején és pálcával a kezében; az or­szág címereinek hordozói; a királyi főlovászmester; püspök ezüst kereszttel; Ferdinánd és József királyi hercegek; a király koronával, palástban, pálcával és az országalmával; két oldalról a főudvarmester pálcával, a főpalotamester és a testőrök főkapitánya; püspök; egy szakasz gyalogos katonaság; magyar- országi királyi kincstartó lóháton." A koronázótemplomból kivonuló menetben az uralkodó királyi díszben vo­nult át a következő templomba. I. Ferenc esetében részletezi is, hogy koroná­val, palástban, jogarral és az országalmával. Az útvonal mentén bámészkodó nép ekkor láthatta uralkodóját teljes díszben, az ereklyeként tisztelt ruhákban. Pozsonyban a Szent Márton-templomtól egészen a ferences templomig szórták a koronázási érmeket, P. Engelbert által leírt ordó szerint arany- és ezüstérmeket.202 A pénzszórást már Kottanner Jánosné is említette az emlék­iratában. E szerint a székesfehérvári Szent Péter-templomból a szállásig tartó menetben szórtak dénárokat.203 A pénzszórásra 1712-ben gróf Erdődy Sándor kamaraelnököt jelöl­ték ki. 1792-ben is a magyar királyi kamara elnökét választották ki, akit Bartoniek Emma Ürményi Józseffel azonosított.204 Fallenbüchl Zoltán archontológiája szerint azonban e tisztséget 1791-től Szécsen Sándor töl­tötte be.205Az emlékérem egyik oldalán felhőkkel körülvett földgömb lát­ható a Constantia et fortitudine (állhatatossággal és bátorsággal) felirattal. A másik oldalán a következő felirat olvasható: Carolus tertius, Rom. Imp. Hisp. Hung. Bohe. Rex inauguratus 22. Maii. (harmadik Károly római csá­szár, Spanyolország, Magyarország, Csehország királya megkoronáztatott május 22.)206 Lányi Pál naplójában az érmét kis eltéréssel, de részleteseb­ben írja le. Az egyik felén egy korona jelenik meg, és ez alatt az alábbi fel­irat szerepel: Carolus VI. Romanorum imperator Semper Augustus Hispaniae, Hungáriáé, Bohemiae rex Austriae, Coronatus Posonii 22. Maji 1712. (VI. Károly mindig felséges római császár, Spanyolország, Magyarország, Csehország királya, Ausztria [főhercege] megkoronáztatott Pozsonyban 1712. május 22.). 201 Naponként-való jegyzései 1792, 67. 202 P. Engelbert naplója, pag. 53. 203 Mollay (1979), 50. 204 Bartoniek (1939), 165. 205 Fallenbüchl (1988), 111. 206 Kovachich (1790), 151. 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom