Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Forgó András küldte az apátság helyszínére, hogy átvegye a rend tulajdonába került birtokokat. A pásztói polgárok azonban Flórián apát elődje, az utolsó címzetes apát, Zolnay András halála után annak ládáját feltörték, és a birtokokra vonatkozó iratokat elvitték, Zborkát pedig be sem engedték az apátság épületébe.152 A Rákóczi mozgalma miatt is elhúzódó vitát végül Flórián apát 1714 nyarán Pásztora tett látogatása, és a jelenlétében kihirdetett, a velehradi apátságra nézve kedvező királyi rendelet zárta le.153 A birtokok átvétele után indulhatott el a ciszterciek tulajdonképpeni működése Pásztón, a rezidenciát is csak nem sokkal ezután kezdték meg felépíteni.154 A pásztói apátság birtokbavételekor az uralkodó és a központi kormányhatóságok egyértelműen a cisztercieket támogatták, a helyi illetékesek és természetesen az ellenérdekelt birtokosok viszont több mint egy évtizedig dacolni tudtak az uralkodói akarattal. Szembetűnő, hogy az illetékes megyéspüspök, Telekesy István, aki egyben Heves megye örökös főispáni tisztségét is betöltötte, sem támogatta a cisztercieket. Hermann Engelbert ugyan, az apát megbízottjaként még 1703-ban beszámolt neki a birtokvitáról,155 de a püspök semmit nem tett az ügyben. A Rákóczi mozgalmában betöltött szerepe miatt szintén felmentett Telekesy ugyanis nem nézte szívesen a megtelepülő új szerzetesi közösséget. Nem valamiféle, az idegeneket elutasító kurucos mentalitás állt azonban ennek hátterében, hanem a trienti szellemiségű főpapnak156 az a meggyőződése, hogy a ciszterciek nem alkalmasak a vidék pasztorációjára. Minden bizonnyal ezt a véleményét erősítette az a tény is, hogy a pásztói szerzetesek minduntalan összetűzésbe keveredtek a helyi plébánosokkal.157 Látni fogjuk, hogy Telekesy távolról sem állt egyedül a magyarországi főpapok között a monasztikus hagyományokat folytató szerzetesrendek iránti ellenszenvével. Ez az országos politikában is komoly következményekkel járt. Még egy néhai ciszterci apátság került rendi tulajdonba a 18. század első felében: az Esterházy család hercegi ágának kegyurasága alatt álló Borsmonostor, melyet a lilienfeldi apátság szerzett meg.158 Ennek az intézménynek a szerzetesei azonban a premontrei rend kezelésében álló Türjéhez hasonlóan az apátság magánföldesúri státusza miatt nem vettek részt az országos politikában. 152 Flórián apát tiltakozása Heves megyének, Velehrad, [1703]. Közli Békefi (1902b), XVII. sz. 36-38, és az uralkodónak, Velehrad [1703]. Békefi (1902b), XVIII. sz. 38-40. 153 Az egész ügy leírása: Békefi (1902a), 4-16. 154 Badál (1994), 22-29. iss Velehrad, [1703]. Közli Békefi (1902b), XVI. sz. 33-36. 156 Bitskey (2008), 129-136. 157 Rajeczky (1991), 23. 158 Kovács (1910),185. 42
