Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Az EGYHÁZI REND A SZATMÁRI MEGEGYEZÉS UTÁNI ORSZÁGOS POLITIKÁBAN 3. 2. A szerzetesek bekapcsolódása az országgyűlés munkájába Az országgyűlés alsó- és felsőtábláján résztvevő egyháziak század eleji politikai tevékenységét nagymértékben befolyásolták a közöttük minduntalan felbukkanó viták. Ezek a viták már az országgyűlés 1708. évi megnyitása után elkezdődtek a március 3-án, Keresztély Ágost bíboros érseknél összehívott tárgyaláson. Ezek először csak a főpapságot érintették. Mint láttuk, a kutatás eddig szinte kizárólag a kisebbségben lévő protestáns vármegyei követek külön összejövetelét vizsgálta az 1708-1715 közötti időszakban Dobner Ferdinánd részletes naplója alapján. E témánk szempontjából is fontos fórum mellett azonban létezett egy másik, tulajdonképpen az előzővel ellentétes pozíciót felvevő gyűlés, melyen a klérus egyeztette álláspontját az országgyűlés napirenden lévő ügyeiben, természetesen mindenekelőtt a vallásügyben. De ugyanilyen fontos volt a tárgyalások során a kléruson belüli pozícióharcok kezelése. Az országgyűlés berekesztése után pedig a várerődítési segély felosztásában volt komoly szerepe az egyháziak gyűlésének. Ez utóbbira már felfigyelt a kutatás.159 Az 1708 és 1715 közötti időszakban az országgyűlési ülések alkalmával Keresztély Ágost pozsonyi rezidenciáján gyűlt össze a klérus, és a prímásérsek vezetésével tanácskozott. A szász-zeitzi herceg ugyanis, mint azt az első fejezetben is láttuk, ekkor még nem adta át az irányítást Csáky érseknek, mint a következő évtizedekben.160 Az 1708. évi ülésszakon az első megbeszélést már március 3-án, tehát az országgyűlés megnyitásának napján megtartották, ezen Brajkovics Márton zágrábi püspök naplójának tanúsága szerint Széchényi Pál kalocsai érsek, Csáky Imre akkori váradi püspök, Erdődy László Ádám nyitrai püspök, és több címzetes püspök is jelen volt. A megbeszélés témája a klérus ülésrendje volt az országgyűlés két tábláján. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a felsőtáblai tárgyalásokon a két érseket az egri és a zágrábi megyéspüspök követi az ülésrendben, mivel mindketten bizonyítani tudják e régi kiváltságukat. A többi megyéspüspök a felszentelés, az összes fel nem szentelt címzetes püspök pedig a kinevezés sorrendjében foglal helyet. Az apátok is megáldásuk időpontjának sorrendjében ülnek az alsótáblán. A következő, március 7-én tartott megbeszélésen azonban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök tiltakozott a számára nem megfelelő ülésrend ellen, de nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani elsőbbségét. így megerősítették a 3-i döntést azzal a kiegészítéssel, hogy az apátok közül a pannonhalmi, valamint a pálos generális és a zágrábi prépost szintén a felsőtáblán foglalhat helyet. A káptalanok esetében 159 Málnási (1933), 229-230. 160 Málnási (1933), passim. 43
