Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Az EGYHÁZI REND A SZATMÁRI MEGEGYEZÉS UTÁNI ORSZÁGOS POLITIKÁBAN kapott az uralkodói asztalnál, 1618-tól pedig a kalocsai érsek is megjelent.75 Ez így volt 1712-ben is, ekkor rajtuk kívül a pápai nuncius és a velencei követ ült még az uralkodó asztalánál.76 A koronázáson a vörös, fehér és zöld nemzeti színösszeállítás volt az uralkodó, így például a P. Engelbert naplójában is közölt szertartásrend megjegyzi, hogy a Szent Mihály templomból a ferencesek templomába vezető úton a menet egy vörös, fehér és zöld posztóval fedett fahídon kelt át,77 de a koronázási eskühöz felállított emelvény és a koronázási domb is nemzeti színű textíliával volt lefedve.78 A lakoma alatt a népnek megsütött ökör viszont Lünig leírása szerint a koronázás előtti napon, levágása előtt császári fekete-sárga színű szalagokkal és koszorúkkal volt feldíszítve.79 Természetesen szintén a magyar rendiségnek az uralkodó inauguratiojában játszott szerepét mutatja az is, hogy mind a koronázás szertartásán, mind pedig az azt követő lakomán minden feladatot magyar nemesek végeztek: ők vitték az uralkodói jelvényeket, ők szórták a pénzt a népnek, ők teljesítették az ajtónállói feladatokat, és a lakomán is ők szolgáltak fel. Az uralkodó apostoli királyi címét az apostoli kereszt szimbolizálta, amelyet az intronizálást követően egészen a várba érkezésig, később pedig az úmapi körmeneten és annak oktáváján az uralkodó előtt vittek. Az 1712. évi koronázási szertartás alkalmával ezt a fáradságos feladatot a fiatal, ekkor mindössze huszonnyolc éves Erdődy Gábor arbei választott püspök látta el.80 A magyar rendiség tehát az 1687. évi II. törvénycikk életbelépése után sem mondott le arról a jogáról, hogy kinyilvánítsa beleegyezését az örökös király trónra lépéséhez. A koronázási hitlevél és az eskü mellett erre maga a koronázás szertartása szolgáltatta a legmegfelelőbb alkalmat. 1. 4. A rangsorrendről kialakult viták - a társadalmi és politikai erőviszonyok szimbólumai A rangsorrendről 1712-ben kialakult viták főként a klérus tagjait érintették, ezért ezekkel részletesen a harmadik fejezetben ismerkedünk meg. Most tekintsük át, mit jelentettek általában a kor embere számára ezek a küzdelmek. A rendiségen belüli sorrend, korabeli szóhasználattal a praecedentia körüli viták a korszakban egész Európában megfigyelhetőek. A mára sokszor groteszk civakodások hátterében az a korabeli szimbolikus szemlélet áll, hogy a politikai, társadalmi stb. rangsorrend az egyes rendi ceremóniák során az 75 Pálffy (2004), 1020-1037. 76 HHStA Hungarica Specialia Fase. 269, föl. 50v. 77 P. Engelbert naplója, pag. 52. 78 HHStA Hungarica Specialia Fase. 269, tol. 36r-36v. 79 Lünig (1719-1720), II., 62. 80 HHStA Hungarica Specialia Fase. 269, tol. 54v-55v. 23
