Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)

Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András

Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <IX>

közbe nyomban: igenis helyezzék vissza, miután ő maga az okozott károkat jóvátette, és az elrabolt javakat visszaadta. Őt mindazonáltal nem hallgatták meg, ugyanis az ezt javaslók és erre szavazók többnyire korábban társai voltak a lázadásban, [p. 67.]

<IX>

Néhány magán megfigyelés következik

Először az országgyűlésben a tanácskozásoknak két helye van, első a Zöld Házban, a második az Országlakosok Házában. A Zöld Háznak nevezettben a felsőtábla, az Országlakosok Házában az alsótábla van. A felsőtáblán ülnek az ország mágnásai, a főpapok és az ország bárói, az alsótáblán az apátok, a papság és az ország nemesei, azonban megjegyzendő, hogy főpapoknak csak a püspököket nevezik.43Az országlakosok jóváhagyásából az apátok közül a Szent Márton-hegyi bencés rend főapátja44 nemrég nyert ülést a felsőtáblán, ám a pálosok generálisa45 legalább hat éve. Mivel pedig az apát urak a többi császári-királyi örökös tartományban szélesebb jogokkal rendelkeznek, és a tartományok főpapjait jobban megbecsülik, e megbecsülés miatt is az első helyeket foglalják ezeken a gyűléseken. Ezért a Magyarországra befogadott apátok nem akarván rontani a helyzetükön, később a mágnások közötti ülésekre tartanak igényt, a Zöld Házban, a felsőtáblán. És bizony akik az ügyet inkább sürgették, azok a heinrichaui főtisztelendő apát úr mint zirci apát,46 és a klosterbrucki prelátus úr mint Szent István prépostja a váradi egyházmegyében.47 Közülük az előbbi az ügyet először a magyar mágnásoknál szorgalmazta, csakhogy náluk kevésbé sikerült előrehaladni, a császári udvarnál végül mégis sikeresen előmozdította, hogy ő császári-királyi felsége szűk és rendeletben szabályozott határidőre az ügyet a bíboros és a nádor elé utalta, ahogy fentebb, a 11. fólión szereplő másolat48 is mutatja [p. 68.]

Másodszor a vármegyék követeit rendelték a korona elszállítására innen az ismeretes helyre.

Harmadszor ismertették I. Lipótnak, a Duna és Tisza között a Szerémségben Odescalchi Liviusnak49, XI. Ince unokaöccsének, szolgálataiért tett nagyvona43 A kánonjog ugyanis a püspöki hatalomtól független (exempt) apátságok és prépostságok elöljáróit is ide sorolja (praelatus nullius).

44 Göncz Celesztin pannonhalmi főapát (1709-1722).

45 Krisztolovec János rendfőnök (1709-1721).

46 Ackermann Tóbiás heinrichaui és zirci apát (1702-1722).

47 Walner Vince váradelőhegyi premontrei prépost.

48 A fóliószám nyilván az eredeti kéziratra utal. A fennmaradt tisztázatban a dokumentumok az 56-60. lapon szerepelnek (lásd a napló latin szövegét).

49 XI. Ince unokaöccsének, Odescalchi Liviusnak I. Lipót a családnak a török háborúk finan128