Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András
Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <VI> díszített, minden fegyvernemmel felszerelt hosszú menetoszlopban vezetett és csatarendbe rendezett nemesi sereget vezetnek a fejedelem elé. Ezt legszentebb felsége a jelenlegi viszonyokhoz mérten, miként a Magyarországon még nem teljesen megszűnt járvány kiújulásától való félelem miatt, minthogy a csapatok különböző, még járványgyanús helyekről jönnek, nehogy egyik vagy másik személy gyanúsítható legyen, és így a főrendeket a legkevésbé sem szükséges költségektől mentesítem kívánva, e csapatokat feloszlatta. A magyar csapattal átellenben, a jobb oldalon pedig egy német lovascsapat foglalja majd el a helyét az uralkodó személyes biztonsága érdekében, [p. 4L] Délután három óra körül a sátornál várakozó esztergomi érsek úr, a nádor és a többi előkelő főurak és rendek a megérkező király kocsijához fognak sietni, és a királyi felséget, miután kiszállt, a sátorhoz vezetik. Akkor ott az érsek úr az összes rend nevében fogadja Őfelségét latin beszéddel, és miután elmondta a beszédet, Őfelsége válaszol, és az ország ügyeiben atyai gondoskodást ígér. A beszéd kezdetén és a válaszának végén legszentebb felsége leveszi a kalapját fejéről, de mindkét ízben rögtön visszateszi. A kezét csókra nyújtja, miután ezekkel végzett. Ezután Őfelsége kijön a sátorból, ekkor üdvözli először a jelenlévőket, és a várban eldördülnek az ágyúk. Pozsonyba vonul lovon az udvari tanácsosokkal, a karokkal és rendekkel együtt, akik Őfelsége elé jöttek. Ezekhez két német lovasszázad csatlakozik. A német gyalogság, mielőtt oda érne Őfelsége, a Dunánál levő hajóhídhoz fog állni, és közülük két század fog a várba továbbmenni, hogy ott őrt álljon. A Dunán lévő hajóhídon átmenő és a városhoz közeledő felséget, aki a Bécsikapun lép majd be, ugyanazon kapun kívül a városi tanács fogja várni és mély alázattal fogadni. És a polgárok elöljárója vagy a bíró az egész tanács nevében [p. 42.] mélységes alázattal fogadja Őfelségét köszöntő beszéddel, és miután elmondta, megmutatja a város kulcsait, amelyeket Őfelsége kézbe vesz, majd pedig visszaadja a bírónak, és a városvezetésnek válaszol. Ezután fogadja őket kézcsókra, és bevonul a városba. A város vezetése fedetlen fővel a polgárokkal együtt mindkét oldalról kíséri legszentebb felségét egészen a várig. Amint belép a városba, a harsonák az ércdobokkal együtt megszólalnak, a második köszöntés minden ágyú eldördülése és minden harang kongása közepette történik. Lesznek felfegyverzett polgárok négy zászlóaljban, ők a hajóhídtól, vagyis a Dunai kaputól kezdve szintén egészen a város kapujáig állnak rendben, amelyen keresztül Őfelsége a várhoz fog vonulni, és onnan Pálffy nádor13 kertjéhez, a Szent Mihály-kapun kívül pedig néhány magyar nemesember vagy báró lesz. 13 Gróf Pálffy Pál 1649 és 1654 között töltötte be a nádor tisztséget. 118
