Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)

Bevezetés

Bevezetés összesen 202.322 forintnyi örökséget hagyott maga után. Ez az összeg püs­pöksége teljes jövedelmének közel egyharmadát tette ki. A hatalmas összeg részben a végrendeletet megelőző évek során, részben a végrendelkezés ide­jén nyert kifizetést. A hátrahagyott összegeket részben egyházi célra rendelte fordítani, részben rokonaira hagyta. Vizsgáljuk meg, milyen arányban! A pontokba szedett tételek túlnyomó többségét a rokonai számára tett ado­mányok, ingó- és ingatlan értékek teszik ki. Ugyancsak itt sorolta fel az alkal­mazottai részére juttatott ajándékokat és kegyúri plébániatemplomai részére ajándékozott, címerével díszített kelyhek és paténák értékét is. A huszonhét végrendeleti pontot követő tételek közül a legnagyobb összeget 14, egyen­ként 300 forint értékű misealapítvány alkotja, amelyeket kegyúri templomai, illetve a Lánzséron (Sopronszentmárton) élő kamalduli szerzetesek javára tett. Itt sorolta fel a veszprémi káptalanra hagyott misefelszereléseit, a sümegi templom oltárainak felszereléseit, házadományait, a végvári erődítésre fize­tett hozzájárulását és síremléke költségeit. Bíró a szabad végrendelkezését képező kétszázezer forintos összegű va­gyon több mint háromnegyedét, 164.104 forintot rokonai társadalmi felemel­kedésére, anyagi biztonságuk megalapozására költötte. Ezek az összegek tehát nem hátrahagyott vagyont jelentettek, hanem az évek során püspöki jövedelméből rokonai birtokszerzésére, föld- és házvásárlására, taníttatására, kiházasítására és megélhetésére sorra kifizetett pénzeket. Bíró a püspöki mél­tóság elnyerését megelőzően nem rendelkezett jelentősebb magánvagyonnal, így családja jólétét csakis püspöki jövedelmeiből tudta biztosítani. A püspöki hagyaték összegének fennmaradó egynegyed része további négy egységre bontható. A legnagyobb tételt az egyházi célra kifizetett össze­gek teszik ki, mint például a veszprémi Szent Anna szemináriumra hagyott 4.000 forint, a kegyúri templomok felszerelésére rendelt 1.600 forint, vagy a veszprémi káptalanra hagyott felszerelések. Ezek a kiadások együttvéve 15.113 forint 42 krajcárt tettek ki. Viszonylag szép összeget költött püspöki alkalmazottai javára, akiket segített házhoz, termőföldhöz vagy szőlőhöz jut­ni. A legnagyobb értékű örökség a püspök kamarását, Sigfrid Rudolfot illette, aki 4.028 forint értékben sümegi városi házat és 22 hold szántóföldet kapott a püspöktől. Őt követte Armpruszter Kristóf prefektus, volt karádi tiszttartó, akire egy 2.000 forint értékű házat hagyott a püspök. A püspöki jövedelmek mértékéhez viszonyítva a végrendeletben tett mise­alapítványok száma és értéke is kicsinek mondható. Ezeket két nagyobb tétel, a veszprémi piaristákra hagyott 1.000 forint és húsz kegyúri templomára ha­gyott összesen 4.200 forint alkotja. A számadásnak is beillő végrendelet részletessége ellenére sem állapítható meg egyértelműen, hogy Bíró Márton mekkora tényleges hagyatékkal rendel­kezett, ami pedig segítene megállapítani, hogy a rokonoknak juttatott vagyon mennyire tekinthető arányosnak. Ha ugyanis az érvényben lévő végrendelke­21

Next

/
Oldalképek
Tartalom