Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Bevezetés
Bevezetés összesen 202.322 forintnyi örökséget hagyott maga után. Ez az összeg püspöksége teljes jövedelmének közel egyharmadát tette ki. A hatalmas összeg részben a végrendeletet megelőző évek során, részben a végrendelkezés idején nyert kifizetést. A hátrahagyott összegeket részben egyházi célra rendelte fordítani, részben rokonaira hagyta. Vizsgáljuk meg, milyen arányban! A pontokba szedett tételek túlnyomó többségét a rokonai számára tett adományok, ingó- és ingatlan értékek teszik ki. Ugyancsak itt sorolta fel az alkalmazottai részére juttatott ajándékokat és kegyúri plébániatemplomai részére ajándékozott, címerével díszített kelyhek és paténák értékét is. A huszonhét végrendeleti pontot követő tételek közül a legnagyobb összeget 14, egyenként 300 forint értékű misealapítvány alkotja, amelyeket kegyúri templomai, illetve a Lánzséron (Sopronszentmárton) élő kamalduli szerzetesek javára tett. Itt sorolta fel a veszprémi káptalanra hagyott misefelszereléseit, a sümegi templom oltárainak felszereléseit, házadományait, a végvári erődítésre fizetett hozzájárulását és síremléke költségeit. Bíró a szabad végrendelkezését képező kétszázezer forintos összegű vagyon több mint háromnegyedét, 164.104 forintot rokonai társadalmi felemelkedésére, anyagi biztonságuk megalapozására költötte. Ezek az összegek tehát nem hátrahagyott vagyont jelentettek, hanem az évek során püspöki jövedelméből rokonai birtokszerzésére, föld- és házvásárlására, taníttatására, kiházasítására és megélhetésére sorra kifizetett pénzeket. Bíró a püspöki méltóság elnyerését megelőzően nem rendelkezett jelentősebb magánvagyonnal, így családja jólétét csakis püspöki jövedelmeiből tudta biztosítani. A püspöki hagyaték összegének fennmaradó egynegyed része további négy egységre bontható. A legnagyobb tételt az egyházi célra kifizetett összegek teszik ki, mint például a veszprémi Szent Anna szemináriumra hagyott 4.000 forint, a kegyúri templomok felszerelésére rendelt 1.600 forint, vagy a veszprémi káptalanra hagyott felszerelések. Ezek a kiadások együttvéve 15.113 forint 42 krajcárt tettek ki. Viszonylag szép összeget költött püspöki alkalmazottai javára, akiket segített házhoz, termőföldhöz vagy szőlőhöz jutni. A legnagyobb értékű örökség a püspök kamarását, Sigfrid Rudolfot illette, aki 4.028 forint értékben sümegi városi házat és 22 hold szántóföldet kapott a püspöktől. Őt követte Armpruszter Kristóf prefektus, volt karádi tiszttartó, akire egy 2.000 forint értékű házat hagyott a püspök. A püspöki jövedelmek mértékéhez viszonyítva a végrendeletben tett misealapítványok száma és értéke is kicsinek mondható. Ezeket két nagyobb tétel, a veszprémi piaristákra hagyott 1.000 forint és húsz kegyúri templomára hagyott összesen 4.200 forint alkotja. A számadásnak is beillő végrendelet részletessége ellenére sem állapítható meg egyértelműen, hogy Bíró Márton mekkora tényleges hagyatékkal rendelkezett, ami pedig segítene megállapítani, hogy a rokonoknak juttatott vagyon mennyire tekinthető arányosnak. Ha ugyanis az érvényben lévő végrendelke21