Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Bevezetés
Bevezetés zési szabályokat tekintjük, a kiadások, tartozások, az utódra és a kötelező egyházi célokra hagyandó összegek levonása után maradó vagyonrésznek mindössze az egyharmada illethette volna meg a püspök rokonait. Nem tudjuk, hogy a szabad végrendelkezés tárgyát képező 200 ezer forinton fölül pontosan mekkora értéket képviselt például a püspöki ingatlanvagyon, a könyvtár, vagy a püspök ruhái, illetve, hogy az ezekkel kapcsolatos fenti kiadásai tekinthetők-e egyben ezek értékének. Ennek megnyugtató tisztázására csak a püspök halála után felvett leltár segítségével lenne lehetőség. Ilyen leltárt azonban nem találtunk. Zavart okoz az is, hogy Bíró a rokonokra költött ösz- szegeket és a rájuk még halála után ténylegesen hátrahagyni szándékozott vagyont együtt sorolja fel. Mivel szabad végrendelkezési jogot szerzett, az arányosságra már nem kellett ügyelnie. Bárhogyan is kell számolnunk, a rokonokra a püspöksége idején elköltött összegek - véleményünk szerint - aránytalanul nagy részt képviselnek. Talán éppen ezért volt annyira fontos számára, hogy a kincstár részére akár egy budai ház értékét is kitevő összeget lefizetve, engedélyt szerezzen a szabad végrendelkezésre. A végrendeletben szereplő kiadások és a hagyatéki tételek együttes összege 733.599 forintra rúg. A veszprémi püspök birtokainak gazdaságtörténetéről nem rendelkezünk átfogó monográfiával. A négy nagy püspöki uradalom (a veszprémi, a karádi, a sümegi és a zalaegerszegi), valamint a nyúli és vanyolai birtokrészek 18. századi gazdasági iratait csak részben dolgozták fel.23 így nem ismerjük a püspöki birtokok pontos jövedelmi szerkezetét sem. Ha azonban figyelembe vesszük a kamara által becsült évi 20.000 forintos püspöki jövedelmet és felszorozzuk Padányi püspöksége 17 évével, akkor jól látható, hogy a püspök tényleges jövedelme (amelynek nagyságrendjéről végrendeletében fölsorolt kiadásainak összege ad tájékoztatást) több mint kétszeresét tette ki a kamara által becsült összegnek. (így viszont a kincstárba évente befizetendő, a püspök által többször sérelmezett mértékű összegek csak egytizedét tették ki tényleges éves jövedelmének.) A bevételek és a kiadások közötti jelentős különbségre maga a püspök is utal a végrendeletben, de magyarázatát nem adja, helyette Isten könyörületességére hivatkozik, amely gazdagságot áraszt a hozzá fohászkodókra.24 További gazdaságtörténeti kutatások tárhatnák fel a veszprémi püspökség gazdálkodását, így a püspök tiszta jövedelmét, amely pontos ismerete közelebb vinne bennünket a végrendelet megfelelő értékeléséhez is. 23 Ez többnyire a sümegi uradalmat érintette. Lásd: Szántó 1957,1961, legutóbb Mihalik 2010. 24 „Quamvis equidem reflectendo ad prxdeclaratam reddituum episcopalium specificationem erogatio longe superare videatur perceptionem, Deus tarnen, cujus misericordix non est numerus et bonitatis infinitusest thesaurus, dives in omnes, qui invocant ilium, prxter et extra prxexpositas erogationes quibus nos bonis et proventibus per industriam plerumque aquisitis benedictionis sux largitate cumulavit." Végrendelet 48/49 (18). 22
