Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Bevezetés
Bevezetés fejezésre jusson. A végrendeletek többsége általában csupán néhány oldalas, pontokba szedett szöveg, amelyet lepecsételt borítékba zárva helyeztek el a káptalan levéltárában. Bíró Márton terjedelmes végrendeletét viszont kötetbe kötötték. Az aláírt, majd a püspök és a két káptalani kiküldött által is megpecsételt 55 oldalas kéziratot aranyozott felirattal ellátott bőrkötésbe foglalták, és a borítóját is lepecsételték. A csaknem teljesen lepergett viaszról már nem állapítható meg, hogy kinek a pecsétjét hordozta. Mivel a végrendeleteket általában a végrendelkező pecsétjével lepecsételt zárt borítékban helyezték el a megőrzésre kijelölt levéltárban, feltételezhető lenne, hogy a Bíró Márton végrendeletének borítóján található viaszmaradvány a püspök egykori pecsétjének a nyoma. 1761. október 11-én Bíró Márton püspök káptalanjától két kanonok kiküldését kérte sümegi rezidenciájára, hogy jelenlétükben végrendelkezzen. Kérésére a káptalan Kiss Pál nagyprépostot és Drávecz József olvasókanonokot küldte Sümegre, akiknek jelenlétében sor került a püspöki végrendelet írásba foglalására.12 Az elkészült szöveget a püspök 1762. május 5-én írta alá. A két káptalani kiküldött pár nappal később, május 9-én Veszprémben látta el kézjegyével a végrendeletet. Mivel a bekötött végrendeletet ezután helyezték el a káptalan levéltárában, a fent írtakhoz képest valószínűbbnek látszik, hogy a külső zárópecséttel is a káptalan látta el a végrendeletet. Az elkészült végrendelet szerkezete és tartalma részben eltér a megszokott formáktól. A szakirodalom egyetért abban, hogy Bíró Márton püspöksége a veszprémi római katolikus egyházmegye, tehát a Dunántúl életében, történetében korszakos jelentőségű volt. A török hódoltság, majd a Rákóczi-sza- badságharc idején bekövetkezett pusztulás után megindult egyházmegyei újjáépítés, a hitélet- és a plébániahálózat újjászervezése Bíró Márton püspöksége idején érte el csúcspontját. Mindez a püspök tudatos építkezésének és egyházpolitikájának volt köszönhető. A püspökségét megelőző időszakhoz képest bekövetkezett látványos eredményekre Bíró maga is büszke volt, és tudatában volt egyházszervező munkájában elért eredményei jelentőségének. Püspöksége alatt Rómába küldött két jelentésében részletesen beszámolt a katolikus egyház dunántúli helyzetének fokozatos megerősödése érdekében tett lépéseiről.13 Püspöki javairól való végső rendelkezését is felhasználta arra, hogy a püspöksége idején egyházmegyéje megerősítése érdekében tett erőfeszítéseiről még egyszer megemlékezzen, eredményeit az utókor számára ily módon is megörökítse. Ehhez egészen konkrétan felhasználta a Szentszék száVÉL A 39/2 tóm. 13. 262. A káptalan 1761. október 13-án kelt válasza a püspök kérésére. 13 A vatikáni levéltárban megtalálható eredeti példányokról készült kiadás, Hornig [közli] 1903. A két jelentés másolata megtalálható a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltárban két protokollumkötetben, amelyek vélhetően az egyházmegye megalapításakor kerültek jelenlegi őrzési helyükre. SzPL nr. 5067. tóm. 1-2. 15
