Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Testamentaria excellentissimi, illustrissimi ac reverendissimi domini domini Martini Bíró de Padány episcopi Wesprimiensis dispositio. Kegyelmes, méltóságos és főtisztelendő úr, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök úr végső rendelkezése
Jegyzetek [ti. az előző tételben említett kertről van szó] stabulum, conservatorium curruum, pistrinam ac alia pro domestica ac quotidiana necessitate requisita sedificia quadraginta orgiarum longitudinis, omnia sub fornice et respective ad columnas lapideas fieri feci fi. 5600." Hornig [közli] 1903. 273. (1752.) és 350. (1758.). Ezt a kertet a később külső püspökkertnek nevezett területtel azonosíthatjuk, amely a kálváriától délre helyezkedett el, s a belső püspökkerttől a kálváriadomb választotta el. A helyén ma a Pannon Egyetem központi épületei találhatók meg. Lásd Kovács Ferenc megyei mérnöknek Veszprémről 1780-ban készített térképét. Jelzete: VeML XV.ll.a T 604; Egy változata közölve Korompay 1957. 55. (26. kép). 73 Az Esterházy Imrével 1723-ban kötött megegyezés értelmében került sor a tized fenti feltételekkel történő megváltására. VeML V.lOl.c fase. II. nr. 63. 1723. július 30. 74 1748-ban Veszprém várost urbárium alá vetették, amely szerint a város a robot és a szolgáltatások megváltása fejében a püspöknek évi 400, a káptalannak pedig 300 forintot kellett fizessen két részletben. Ezen felül a vásárok és a kisebb királyi haszonvételek jövedelme egyedül a földesurakat illették, kivéve a borárusítást az év egy rövid, Szent Mihály napjától (szeptember 29.) Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáig (február 2.) tartó időszakban. Az urbárium bevezette a tized és a kilenced fizetését, a forspontot, továbbá erősen korlátozta az önkormányzati jogokat. Az urbárium negyedik pontja ugyanis azt mondta ki, hogy a bíró jelölése és megerősítése a földesúr joga, csak a választás illeti a várost. A korábbi helyzethez képest a város jogaiban visszalépést jelentő urbárium rendelkezéseit a városiak nem tartották be, és úrbéri pert indítottak a földesurak ellen, ez azonban az urbárium megerősítésével végződött 1771-ben. Csak ezután hirdették ki az urbáriumot. A város és Padányi Bíró Márton közti konfliktusról Pehm is hosszan ír. A földesúri jogok elismeréséért folytatott küzdelme összekapcsolódott a káptalannal folytatott vitával, a káptalan ugyanis jogainak elbitorlásával vádolta a püspököt. A királyi kúriáig eljutott ügy 1761-ben zárult le a püspöki és a káptalani városrészek egyértelmű körülhatárolásával. Pehm 1934. 181-184. Lichtneckert [2006] Az úrbéri per iratai fennmaradtak: VeML IV.3.C Veszprém, 1748. Sem a végrendeletben, sem a közel azonos szöveget tartalmazó 1758-as jelentésben nem említi Bíró Márton a per költségeit. Ezt az 1752-es jelentéséből tudhatjuk, amelyben részletesebben leírja az eseményeket. Eszerint legalább 4500 forintjába került az úrbéri per („Ad hunc processum levi calculo expendi fl. 4500."). Hornig [közli] 1903. 272-273., az idézett rész 273. 75 A püspökség veszprémi uradalmáról van szó. A püspökség birtokaira lásd a térképmellékletet! 76 Az 1758-as jelentésében erről így emlékezett meg: „Ipsa insuper civitas Wesprimia, quam penes Benignum Mandatum Regium (olim enim hsec tota civitas pro dominali censu simul cum redemptione decimse: ignobiles quidem octodecim, nobiles vero duodecim in toto florenos 30 solvit) urbarialiter juri et jurisdictioni 109
