Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Testamentaria excellentissimi, illustrissimi ac reverendissimi domini domini Martini Bíró de Padány episcopi Wesprimiensis dispositio. Kegyelmes, méltóságos és főtisztelendő úr, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök úr végső rendelkezése
Jegyzetek epjiscojpi cum obligatione solum ex parte ignobilium praestationis nome et decimse et septingentorum frum[entorum] dominio annue pendendorum, subiici feci. Porro in hoc dominio, signanter in possessione Eősi tria molendina e manibus ssecularium haereticorum redemi, et juribus episcopatus reunivi; quorum unum Szecskő-malom dictum e ruinis cum alio aquaeductu reaedificandum actu jam est in labore.” Hornig [közli] 1903. 350. 77 A Krisztus mennybemeneteléről nevezett városi plébániatemplom 1756- 1757-ben, alig több, mint egy év alatt épült fel. Az építészetileg kevésbé jelentős templomot valószínűleg a püspök leginkább foglalkoztatott veszprémi építőmestere, Tietharth József tervezte. A szerény külső jól komponált, magas művészi színvonalú freskóképeket rejt, amelyeket Franz Anton Maulbertsch 1757-1758 folyamán, első magyarországi megbízatásként festett meg. A templom egész belső terét beborító, monumentális freskóciklust tekintik a művész egyik legjelentősebb alkotásának. A művész magas színvonalon teljesítette a megfogalmazott nagy ívű teológiai programot. A freskóciklus, amelynek középpontjában Krisztus megdicsőülése és mennybemenetele áll, az egyházi év ünnepeit ábrázolja. A freskók részletes leírását lásd Végvári 1967. 17-28. Jász 1992. 191-194., Zöldy 1999., Garas 1955. 54-56. 78 Bíró Márton a saját káptalanja tagjaival és Veszprém várossal fennálló rossz viszonya miatt Sümegen építtetett magának püspöki palotát. A ferences kolostor szomszédságában álló épületet - valószínűleg Tietharth József építőmesterrel - alakíttatta át rezidencia céljára 1748-1755 között. A homlokzat középső ablaka fölött helyeztette el püspöki címerét. Az erkéllyel ellátott palotában 31 lakószoba volt. Az első emeleten kialakított díszterem falait Somló, Tátika, Csobánc és Sümeg várának képei, valamint Padányi Bíró Márton püspökké szentelését ábrázoló jelenetek díszítették, amelyek időközben elpusztultak. Pehm, 1934. 379-380. Végvári 1967. 13-15. Genthon 1974. 429. A püspöki palota még folyamatban lévő építéséről Bíró Márton megemlékezett Rómába küldött 1752. évi jelentésében is. Itt a következőképp írt a palotáról: „... magnificam, et fere adhuc in Hungária invisae pulchritudinis et elegantiae ac adeo splendidam, ut omnibus videntibus admirationibus esset, iam potiori in parte perfectam, nondum tamen plene consummatam Episcopalem construxi Residentium" A még be nem fejezett építkezés költségeit nemenként részletezve itt több, mint 60 ezer forintra tette. Az 1758-ban Rómába küldött jelentésében a végrendeletével csaknem azonos szavakkal írt a palotáról: „Sümeghini episcopium seu residentia episcopalis, ubi praeter puros muros eosque jam jam collapsuros fere nihil extabat, eo splendore et magnificentia e fundamentis exstructa est, ut communi eam videntium opinione inter residentias episcopales in Hungária vix sit secunda. In corpore praeterea hujus structurae praetiosissima rarioribus picturis ornata, per totum marmorizata Slancti] Martini episcopi et confessoris capella domestica; ac coniunctim in contiguitate illius ornatissima bibliotheca exquisitissimis variis libris per me comparatis referta: circumornatur haec residentia horto domestico voluptario, 110
