Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Szűts I. Gergely: Politikai és társadalmi viszonyok Miskolcon és Diósgyőrben 1919-ben
Politikai és társadalmi viszonyok... vásárlási akciók azonban - főként a Tanácsköztársaság által kibocsátott fehér pénzzel szembeni bizalmatlanság miatt - alig jártak sikerrel. Ezzel szemben azok a magánszemélyek, akik a régi koronával (kék pénzzel) tudtak fizetni, sokkal hamarabb juthattak áruhoz. Ez azzal a következménnyel járt, hogy tömegessé váltak a batyuzások, feketézések és a lánckereskedelem, amelyek együttesen a feketepiac erősödéséhez vezettek.35 A katasztrofális közellátás, valamint az átutazó vagy itt letelepedni kívánó menekültek miatti általános bizonytalanság tovább fokozódott. Ezt csak tetézték a Tanács-kormány helyi direktóriumának intézkedései, amelyek értelmében polgári házakat, lakásokat kezdtek rekvirálni. Egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eset a későbbi kormányzó, Horthy Miklós sógorával, Melczer Lászlóval történt. A Miskolctól tíz kilométerre, Ónodon élő Melczertől előbb belvárosi lakását, majd május végén vidéki otthonának ingóságait is rekvirálták. Május 31-én a helyi vörös ezred egyik politikai biztosa a Melczer család összes férfi és női ruháit, ágyneműit, lábbelijeit, fehérneműit és ezüstjeit ládába pakoltatta, majd a fővárosi Szocialista Termelési Népbiztosság központjába küldte. A családfőnek végül sikerült azt elérnie, hogy legalább felesége fehérneműit és egy saját használatra szolgáló szobát visszakaphassanak.36 A Melczer-ügy abból a szempontból egyedinek számított, hogy az eset mögött több évtizede lappangó, konfliktusokkal terhelt, bonyolult helyi társadalmi viszonyok álltak. Abban az értelemben viszont általános volt, ahogy majd minden esetben, így itt is egyéni sérelmek vagy érdekek álltak a feljelentések hátterében. Ezekben a hetekben névtelen vádak nemcsak a polgársággal és arisztokráciával, hanem akár az iparosokkal és kereskedőkkel szemben is megfogalmazódhattak. Rácz József fuvaros esete érzékletesen szimbolizálja a 1919-es esztendő békeidőktől teljesen eltérő, kiszámíthatatlan hétköznapjait. Rácz több más családdal együtt, egy hejőcsabai közös udvarban élt, és fuvarozással foglalkozott.37 A csehszlovák csapatok bevonulásukat követően 17 lovát, valamint 8 szekerét rekvirálták. Miután a megszállók kivonultak a településről, két későbbi direktóriumi tag (névtelenül) feljelentette őt az ellenséggel való együttműködésért. Nem tudni végül indult-e eljárás ellene, annyi azonban bizonyos, hogy 1919 őszén a korábbi sértettből vádló lett, és immár ő jelentette fel a rá valló szomszédjait.38 Az eset jól példázza, hogy ideológiáktól függetlenül gyakorta személyes konfliktusok miatt kerülhettek a vádlottak padjára, rosszabb esetben a bitófára is emberek. 35 Szűts 2009. 27. 36 MNL BAZML XV.33. 373/1919. 37 A történeti Miskolctól néhány kilométerre fekvő, 1945-ig önálló község a területén keresztül folyó Hejő-patakról kapta nevét. 1890-ben cementgyár épült a község mellett, 1910-től pedig villamospálya kötötte össze a szomszédos nagyvárossal. 1945-ben Miskolchoz csatolták. 38 MNL BAZML VII.If. B2949/1920. 37
