Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Szűts I. Gergely: Politikai és társadalmi viszonyok Miskolcon és Diósgyőrben 1919-ben
Szűts István Gergely Politikai és társadalmi viszonyok Miskolcon és Diósgyőrben 1919-ben 1919. március 21-én a kora esti óráktól folyamatosan érkeztek a helyi szociáldemokrata és kommunista párt képviselői a miskolci Reggeli Hírlap szerkesztőségébe. A néhány órával korábban megjelent hírek, amelyek szerint Budapesten kikiáltották a Tanácsköztársaságot, nagy izgalmat keltett nemcsak az itt összegyűltek, hanem a város vezetőinek körében is. A szerkesztőségben tartott hosszas tanácskozást követően egy olyan, a helyi erőviszonyoknak megfelelő háromtagú direktóriumot alakítottak, amelyben két szociáldemokrata mellett egy, ekkor még súlytalan kommunista is szerepet kapott. Másnap délelőtt azután összehívták a város irányítóit, és a lehetséges forgatókönyvekről kezdtek tárgyalni úgy, hogy közben a fővárosból alig, vagy egymásnak ellentmondó hírek érkeztek. Igaz ugyan, hogy a Tanácsköztársaság politikatörténetének országos és helyi, máig főként még ideológiai alapon megírt krónikáit ismerjük, azonban ezek alapján aligha tárhatóak fel az egyes közösségek történetei.1 Csupán eseménytörténeti megközelítésből nem érthetőek meg az adott településen történtek, ahhoz fel kell tárni a kiváltó okokat és a helyi társadalmat állandóan formáló összetartó és széthúzó erőket. Tanulmányunkban éppen ezért az 1919-ben Miskolcon és Diósgyőrben történt eseményeket a hétköznapok felől igyekszünk megközelíteni, hangsúlyozva, hogy a Tanácsköztársaság alatt történtek nem önmagukban, hanem összefüggő társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok részeként értelmezhetőek leginkább. Éppen ezért különös hangsúlyt kell, hogy kapjon a két település társadalmi jellegzetességeinek, politikai viszonyainak valamint látható/láthatatlan kapcsolat- hálóinak feltárása. 1 Ahogy az ország legtöbb településén, így természetesen Miskolcon is nagyszabású helytörténetírói mozgalom indult a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére. Ennek során számos kézirat, tanulmány és monográfia születetett. Ezek közül a korszaknak megfelelően erősen túlideologizált, de az eseménytörténeti alapinformációikat tüzetesen összegyűjtő Lehoczky Alfréd könyvét érdemes kiemelni. Lehoczky 1969. 25
