A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Hermann István: A szocialista kori Pápa (1949–1989). Szubjektív esszé
Hermann István: A szocialista kori Pápa (1949-1989) lett. A hat elemis munkásasszony mellé Katona István személyében jogvégzett alelnököt választottak, a VB titkára Rácz István lett. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire szinte 100% volt a leadott szavazatok aránya. Pápán és az egész járásban mindössze 53 szavazat született a Népfront jelöltjei ellen. Katona István nem sokáig, 1952-ig maradhatott hivatalában. 1956-ban a Forradalmi Tanács elnökévé választották, ezért később három év márianosztrai fegyházbüntetésre ítélték. Szabadulása után nem sokkal belehalt a börtönben szerzett betegségébe és a sorozatos megaláztatásokba!7 A város további tanácsi vezetői is gyenge képességű, gyakran saját hasznukat a város érdekénél előbbre valóbbnak tartó személyek voltak. A forradalom után az 1958-as tanácsválasztások sem hoztak különösebb javulást. A jegyzőkönyvek alapján megfigyelhető, hogy még az alakuló ülésekről is többen hiányoztak, ezek aránya gyakran elélte a 30-38%-ot. Az 1963-as tanácsválasztás során a „túlnyomó többség” a Népfont listájára szavazott, „csak” 106 volt az ellenszavazatok száma.8 Érdekes a névsorba beletekinteni egy pillantás erejéig. A régi nevek mellett újak állnak, akik sorsa néha még a rendszerváltozáson is átível, hiszen 1990 után is aktívan részt vettek a politikai életben. Az előre meghatározott összetétel szerint 66% volt az alkalmazottak és az értelmiségiek száma. Néhány név a sorból: Stcinhoff József, Edelényi Szabó Gyula, Veress Sándor, Györki Imre, Maycr László, Rozsnyai János, Gáti Samu, Baráth József, Grácsman Pál, Antal László, Rozmann Erzsébet, Porpáczi Árpád, Süth Miklós, Hazai Sándor, Szabolcsi István, Dudás István, Schweighoffer Ernő, özv. Németh Imréné, Szabó Tibor, Mód Károly, Szalai Antal, Kaprinai Károly.9 10 Persze a VB már válogatottabb társaság lett, ahol a feltétlen párthüség és a megbízhatóság döntő szempont volt. Ezeknek az éveknek volt problémája a városi vízhiány kialakulása, hiszen a nyirádi mélyművelésű bauxitbányászat miatt elapadtak a Tapolca patak forrásai. A város alig kapott vizet a hagyományos, tapolcafő-pápai vezetéken. Milyen szerencse, hogy a korábban Tapolcafőről Ajkára ipari vizet szállító csővezeték elkészült, és ezután ellentétes irányba szállíthatott ivóvizet: Pápára! A magasabb lakótelepi házak vízellátásának biztosítására megépült a nem túl esztétikus vízto- 10 rony. Először 1963. június 28-án került a testület elé a fedett uszoda és gőzfürdő építése. Ebbe a történetbe nem nagyon érdemes belemenni, mert valószínűleg 7 Vö.: Katona 2007. 8 MNL VeML PL XXIII. 576. 1963. március 2-ai tanácsülési jegyzőkönyv. 9 MNL VeML PL XXIII. 576. 1963. március 2-ai tanácsülési jegyzőkönyv. 10 Szintén a városi legenda szerint: hosszabb ideig nem töltötték fel, mert nem volt biztonságos, illetve az elavult városi csővezeték sorozatos meghibásodásától is tartottak. Ezzel ellentétben ennek oka inkább a vízhiány lehetett. 103
