A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Budai László: Fotókra dermedt múlt Várpalotáról, avagy részei lehetnek-e a közkönyvtárak helyismereti gyűjteményének a családok által őrzött hétköznapi fényképek?
Budai László Fotókra dermedt múlt Várpalotáról, avagy részei lehetnek-e a közkönyvtárak helyismereti gyűjteményének a családok által őrzött hétköznapi fényképek? A Szindbád Nonprofit Kft. részévé vált Krúdy Gyula Városi Könyvtár mint a várpalotai kistérség legnagyobb könyvtára egyik deklarált stratégiai céljaként kiemelten kezeli a várpalotai vonatkozású helyismereti dokumentumok gyűjtését, megőrzését, feltárását és megismertetését. Külön hangsúlyt képez, hogy lehetőségeinkhez mérten e gyűjtemény részévé tegyük a várpalotai és a várpalotai kötődésű személyek, családok fényképeit. Jelen dolgozat - amely a 2011. október 20-án az Ipar, város, társadalom című konferencián elhangzott előadás átdolgozott és kibővített változata - intézményünk fenti céljainak létjogosultságát és fontosságát kívánja igazolni. Néhány szó a helyismereti gyűjteményünkről A konferencián helyismereti gyűjteményünk legegyedibb részeit, fotógyűjteményeinket ismertettem röviden. A fényképekből válogatást állítottam össze, hogy bemutathassam fényképtárunk gazdagságát és kézzelfoghatóan demonstrálhassam a benne rejlő lehetőségeket leendő kutatóink számára. A helyismereti gyűjtemény fejlesztése, mint kiemelt stratégiai cél természetesen nem könyvtárunk specialitása, hanem a közkönyvtárak szerves fejlődése során kialakult adekvát célkitűzés. A közkönyvtárak helyismereti gyűjteményei közül elsőként a Fővárosi Könyvtár Budapest Gyűjteménye jött létre 1913-ban, ettől az időponttól számítjuk a könyvtárak helyismereti gyűjteményének korszerű megszervezését.1 Gulyás Pál A helyi vonatkozású irodalom a vidéki közkönyvtárakban címet viselő, 1917-ben megjelent tanulmányában fogalmazza meg azt a tétclmondatot, amely úgy vélem a várpalotai városi könyvtárra ma is érvényes: „Nagyobb vidéki könyvtáraink egyik legfontosabb feladatát a helyi irodalom lehető teljes fel- gyűjtésében látjuk.”1 2 Sőt, ahogyan a téma kiváló ismerője, Bényei Miklós megjegyezte: „a lokális állomány gyűjtőkörét feltűnően tágan határolta körül: a könyvek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok mellett a cikkek különlenyomatáit és kivágatait, a képes levelezőlapokat, a fényképeket és a metszeteket is megnevezte, sőt a jelentősebb helyi írók müveit is megemlítette”.3 Gulyás Pál 1 Pogány 2003: 200. Érdemes itt megjegyezni, hogy Toldy László főlevéltáros 1893 és 1903 között már létrehozta a Budapest Gyűjtemény csiráját. Bényei 2000. 2 Idézi tőle Sonnevend Péter: Sonnevend 1994: 10. 3 Bényei 2000. 7
