A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Szüts István Gergely: „A közellátás vonalán támad az ellenség”. A város első hétköznapjai: Várpalota, 1951–1952
Szüts István Gergely: „A közellátás vonalán támad az ellenség" jegyzőkönyveiből jól látható, hogy 1951-ben és 1952-ben a közellátás az élelmiszerellátástól kezdve a kommunális hulladékkezeléséig állandóan akadozott.23 A külső körülmények, a tervgazdasági előirányzatok természetesen alaposan behatárolták a város működtetésének lehetőségét. Az országos politikai vezetés sérthetetlensége miatt a város irányítói a kötelező önkritika mellett egyes nagy közfigyelmet kiváltó esetekben igyekeztek azért konkrét felelősöket is megnevezni. Egyrészt a tervgazdaság ellen vétőket, másrészt pedig a helyi bűnözés esetében például az idegeneket jelölték meg felelősöknek. A város vezetése a kriminalizálódás legfőbb okozójának a koldusokat és kéregetőket, valamint a kóborlókat tekintette. Véleményük szerint elsősorban az országot járó és a Gyógynövénygyüjtö Vállalat igazolásával rendelkező személyek követnek el lopásokat, rablásokat és tiltott kéjelgést.24 A városban jelenlévő és a legnagyobb felháborodást kiváltó bűncselekményeket a városvezetés igyekezett tehát egy külső ellenség számlájára írni. A palotai lakosok által elkövetett kihágások és bűncselekmények esetében mindezt az erkölcsi hiányosságok számlájára írta. így főként legény- és leányszállásokon tapasztalható verekedések és prostitúció mellett a városban jelenlévő olykor túlzott alkoholfogyasztás is ebbe a kategóriába tartozott. A megye egyetlen sajtóorgánuma is több alkalommal foglalkozott a várpalotai bányákkal, illetve a város mindennapjaival. A munkásszállók esetében például a fegyelmet és a megfelelő kádermunkát hiányolták.25 Míg a külső ellenség esetében központi beavatkozást sürgettek, addig a renitens városlakókat elsősorban aktívahálózat kiépítésével és politikai neveléssel igyekeztek a helyes útra terelni.26 A városi tanács úgy vélte, hogy az azonosítható mellett sokkal nagyobb gondot okoznak a láthatatlan ellenség hangulatkeltései. Itt elsősorban olyan rémhírnek titulált történetekre gondoltak, amelyek ellenőrizhetetlen fórumokon keresztül terjedtek, majd jutottak el egészen a városvezetés tudomásáig. Ezek a történetek leginkább a közellátási anomáliákhoz kapcsolódóan születtek. Ezek egy részét a helyi vezetés határozottan cáfolta, míg más ügyekben azonnali intézkedést kértek a városi intézményektől. A legtöbb úgynevezett rémhír az élelmiszerek elosztásával, értékesítésével kapcsolatban született. Többször előforduló motívum például a protekció, bizonyos politikailag preferált MNL VeML XXIII. 627. a. 1. kötet. 1952. augusztus 15. 4 MNL VeML XX1I1. 627. a. 2. doboz. 1953. augusztus 7. 25„Ma vidám rádiózene árad a világos szobákból, gondtalan emberek pihennek matracos ágyakon... A várpalotai legényszállók lakóinak egy része mindezt nem érti meg. A III. számú barakkban például még szobabizalmi sincs, munkába is rendszertelenül járnak. Alig van a szobának olyan lakója, akinek fél hónap alatt legalább három hiányzása ne lenne. Példamutató fegyelem uralkodik a IV. barakkban, ahol B. György bizalmi neveli lakótársait.” Veszprémmegyei Népújság 1951. július 27. 3. 26 Szüts 2012. 231
