A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Szüts István Gergely: „A közellátás vonalán támad az ellenség”. A város első hétköznapjai: Várpalota, 1951–1952
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története csoportok előnyben részesítése. így 1952-ben kelt szárnyra az a hír, amely szerint karhatalom, a honvédség és rendőrség képviselői jobb minőségű húst kaptak, illetve a fogytán lévő hústermékeket a pult alatt kizárólag a bányászoknak tartották fenn.27 * Ezt az érintettek természetesen határozottan cáfolták, bár azt elismerték, hogy egyes esetekben egyéni felelőtlenségek miatt előfordulhattak ilyen esetek. Itt kell megjegyezni, hogy a város létrejöttét követő néhány hónapban még jegyrendszer alapján történt az élelmiszerek elosztása, illetve az egyes közületek előre meghatározott mennyiségben kaptak adagokat. Az általános áruhiány miatt nem a település lakóinak száma és igénye, hanem kizárólag a rendelkezésre álló élelmiszer mennyisége határozta meg a kínálatot. 1953 januárjában az I. kerület közel 17 ezer lakója számára például naponta 1900 liter tej volt szabad felhasználású, igaz emellett a napközi 600, a Mélyépítő Vállalat 475, míg a rendőrség 75 litert kapott. Érdekes ugyanakkor, hogy a város legnagyobb üzemi étkezdéje a Csille konyha egymaga többet kapott, mint az egész első kerület. A lakosság számára rendelkezésre álló mennyiségből sem lehetett azonban korlátlanul vásárolni, hiszen előbb a jegyrendszer, majd egyéb paraméterek alapján kontrollálták a forgalmat. így például 1951 novemberében a szabad tej elosztásból a 3 év alatti gyermekek fejenként fél litert, a 3 és 12 közöttiek illetve a 61 év felettiek három decilitert, míg a többiek napi két decilitert igényelhettek.2S A tej mellett természetesen más alapvető, ám ekkor hiánycikknek számító élelmiszerek mennyiségét is meghatározták. Az I. kerületben található négy népbolt például egy hétre 80 mázsa cukrot és 75 mázsa lisztet kapott. Az üres polcok valamint a korrupció és protekciók miatt született (rém)hírek mellett számos panasz érkezett a nem megfelelő kiszolgálásra is. 1952 januárjában például egy olyan boltra hívták fel a figyelmet, amelyben állítólag hibásan működött a mérleg.29 30 Várpalota mindennapjait meghatározó közellátási problémák kezelésére már 1951-ben, majd a következő évben is városi vállalatokat hoztak létre. így alakult meg többek között a Várpalotai Sütőipari Vállalat, a Vendéglátó Vállalat, Köztisztasági Vállalat, Községgazdálkodási Vállalat, Ingatlankezelő Vállalat vagy a Víz-és Csatornamű Vállalat. Egy 1952 novemberében, a Megyei Tanács Kommunális Osztályának címzett jelentésből képet kaphatunk három vállalat addigi működéséről.20 Az egyes vállalatvezetők rövid beszámolóikban a legfontosabb alapinformációk, okok bemutatása mellett politikailag megfelelően fogalmazva a hiányosságok pótlását kérték a megyei tanácstól. A Víz- és Csatornamű Vállalat első három hónapja jól tükrözi azt a szinte állandósult 27 MNL VeMLXXlIJ. 626. a. 1. kötet. 1951. március 13.; 1951. április 2. 2li MNL VeML XXIII. 627. b. 2. doboz. 1951. november 11. 29 MNL VeML XXIII. 626. a. 1. kötet. 1952. január 20. 30 MNL VeML XXIII. 627. b. 1. doboz 232
