A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Sztahó Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely. Tatabánya története a 20. században
A város beépíthetőségét alapvetően befolyásolta a széntelepek elhelyezkedése. Eddig ugyanis a müveit bányaterületek közvetlen közelében építették fel a lakásokat. Ez természetesen azzal is járt, hogy egyes településrészek olyan területen feküdtek, amely alatt szén volt.45 Tatabánya terjeszkedését a hegyek is gátolták, amelyek behatárolták Újvárosnál és Felsőgallánál a térséget, és hosz- szanti terjeszkedésre kényszerítették a várost. Hosszanti tagolást ad a Galla- patak is, és a Budapest-Bécs vasútvonal, amely valósággal kettévágja a várost.* 49 Az idilli természeti környezet, amelyben korábban az elődközségek lakosai éltek az iparosodással lassan eltűnt. Helyette füst, korom, por, mérges-gázok szennyezték a környezetet és rontották az itt élők egészségi állapotát.50 51 A gazdasági megfontolások és a szállítási költségek csökkentésének követelménye miatt túl közel kerültek egymáshoz a nagyüzemek és a lakóterületek. A környezeti problémák jelentős része ebből fakadt.■' Annak ellenére, hogy már az 1950-es évek elejétől igyekeztek az iparterülettől minél távolabbi részeket kijelölni lakásépítésre, a tömegesen bevándorlók elhelyezése miatt szinte minden szabad területre szükség volt. Az 1970-cs évektől kezdve már Tatabányán is megfogalmazódott, hogy csökkenteni kell a környezetszennyezés mértékét, így 1984-ben leállították a cementgyár működését.52 A munkáskolóniák lakásainak korszerűtlensége, a bányaművelés miatti károsodások következtében végül 1968 és 1978 között folyamatosan szanálták a telepeket. Az újtelepi kolóniák ma már nem léteznek53 és Mésztelep egy része is eltűnt.54 Sok épületet lebontottak, helyükön üres telkek maradtak vagy új ipari létesítmények épültek. Lebontották a Szent Imre templomot, a Vigadó vendéglőt, amit 1910-ben építettek, az Állami Áruházat, amely 1950-ben nyílt meg, a nagy élelemtárat (Konzumot) és más középületeket is.55 Sztahó Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely 45 Germuska 2004: 205. 49 László 1992: 192. 50 Ádám 2002: 43. 51 Szirmai 1992: 9. 52 Germuska 2004:210. 5j A VII-es telepet 1970-1978 között, VlII-as telepet (25. ház, 28. ház, 33. ház. Xl-es aknai házak, Partizán telep, Nyolcasi félsor) 1966-1978 között, Suligói telepet 1920— 1930 között számolták fel. 54 Az utóbbi évtizedekben pedig a lakosság bontja el az elhagyott lakásokat és a középületeket, az így nyert építőanyagot pedig értékesítik. 55 Ádám 2002: 55. 219
