A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Sztahó Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely. Tatabánya története a 20. században
valamint a munkáskolóniák nem a közigazgatási határokat követték, hanem a termelés diktálta szükségleteket szem előtt tartva alakultak ki, illetve épültek meg.2A bányák megnyitása a környéken fekvő települések lakossága számára is lassú életforma változást hozott. Ahol lakótelepeket építettek, ott nemcsak az épületek barakk jellege, hanem a bennük lakók ruházkodási, étkezési, szórakozási és viselkedési szokásai is mások voltak, mint a környező falvakban.26 A már összeépült, de különböző közigazgatási területekhez tartozó települések egyesítésének gondolata többször is felmerült, így 1919-ben, az 1920-as években és 1941-ben is. A MÁK Rt. vezetői azonban a gazdasági és politikai feltételek hiányára, majd a háborús állapotra illetve az abból fakadó problémákra hivatkozva minden egyesítési törekvést megakadályoztak.27 A városi jogállással nyilvánvalóan nagyobb anyagi terheket kellett volna vállalni a részvénytársaságnak, illetve megszervezni a községi és az állami közfeladatok ellátását.28 * A MÁK Rt. a közéletben arányosan megnőtt gazdasági hatalmával együtt megkívánta saját részesedését a községek irányításában is. Az érintett falvak nehéz helyzetbe kerültek, mivel a MÁK Rt. által létrehozott ipari üzemek a községek életére rendkívül kedvező hatást gyakoroltak. Annak ellenére, hogy a részvénytáraság nem volt érdekelt az általa fejlesztett települések várossá alakításában és önállósításában, azért teljes körű és a korszak követelményeinek maximálisan eleget tevő infrastruktúrát épített ki. Az intézmények olyan minőségben készültek el, hogy egészen az 1960-as évekig ezek képezték Tatabánya város közszolgáltatásainak alapját.A MÁK Rt. bányászatra alapozott hatalmával szemben sem politikai, sem gazdasági téren nem lehetett felvenni a versenyt.30 A községi önkormányzatok külön-külön nehezen tudták ellátni azokat a feladatokat - például szociálpolitika, gyámhatósági ügyek, oktatás - amelyek az összeépült települések városnyi nagyságrendű lakosságának életkörülményeit megfelelő színvonalon elláthatták volna. Az egybeépült településeken hiányzott az egységes úthálózat, a tömegközlekedés valamint a víz- és villanyhálózat. Az oktatási, kulturális, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások ellátása is csak elemi szinten oldódott meg.31 A bányászatnak és a hozzá kapcsolódó iparnak köszönhetően az egymás közelében fekvő települések közigazgatási egyesítése gazdasági és adminisztratív Szia hó Eszter Ildikó): Szocialista iparváros hói megyeszékhely 1 atabánya nagyközség székhelye, a községház Bánhida község közigazgatási területén épült fel. Ravasz 2007: 67. ‘6 Fűrészné 1992: 93. Tapolcainé 2010: 18. “s Ravasz 2007: 69. g Germuska 2004: 38. 30 Öllé 1997: 245. 31 Ravasz 2007: 69. 213
