A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)

Sztahó Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely. Tatabánya története a 20. században

A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története

szempontból egyaránt indokolható volt.32 33 A négy bányaközség lakosságának életformája azonos, és más községektől eltérő volt, így várossá egyesítésük az említett feladatok megoldása miatt is egyre inkább szükségesnek látszott.

4. Tatabánya város első címere Forrás:

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%Aljl:Regi_c%C3%ADmer.jp

g&filetimestamp=20080316075525 (Utolsó letöltés: 2012. október 15.)

A Belügyminisztérium 1925-ben felülvizsgálta a községekről szóló törvény végrehajtását és a megyei törvényhatóságokhoz intézett levelében arról rendelkezett, hogy az összeépült községeket, Tatát és Tóvárost,'4 valamint a négy bányaközséget (Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya) egyesíteni szükséges.35 1945 őszén a Belügyminisztériumból indult kezdeményezésre megkezdő’2 Germuska 2004: 208.

33 Magyary - Kiss 1938: 193-194. Idézi: Ravasz 2007: 74. Magyary Zoltán és Kiss István a tatai medence falvaiban végeztek közigazgatási adatgyűjtést. A vizsgálatok alapján részletesen elemezték a térség problémáit.

34 Tata és Tóváros egyesítésére 1938-ban került sor.

35 A levél megállapította, hogy Tatabánya nagyközségi jogállását meg kell szüntetni. - mivel Tatabánya nagyközség nem felelt meg a községekről szóló törvény előírásainak, mert nem rendelkezett 50 állandóan megtelepedett tulajdonnal bíró lakossal,vhiszen a

214