A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Sztahó Eszter Ildikó: Szocialista iparvárosból megyeszékhely. Tatabánya története a 20. században
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története bányagépgyár és gépkocsi üzem is létesült. A MÁK Rt.-nek azt is sikerült elérnie, hogy az eredetileg Várpalota környékére tervezett hőerőmű - állami beruházással - Bánhidán épüljön fel a tatabányai égőpala felhasználásával."1 A helyi iparvidék a tatabányai és bánhidai erőmüvekkel az Észak-Dunántúl villamos energiaközpontja lett. 3. Cementgyár Forrás: Tatabánya Anno Tatabánya várossá egyesítése 1946-ben megkezdődött a MÁK Rt. üzemeinek államosítása.21 22 Ebben az időben az ország szénszükségletének kétharmadát Tatabánya adta, amely az 1950-es évek végén az ország legnagyobb bányavárosa lett, 15 000 főnyi bányászatban foglalkoztatott létszámmal. Tatabánya népessége 1890 óta a tizenhárom- szorosára nőtt.'3 Felsőgalla, Alsógalla és Bánhida községek közigazgatásilag továbbra is önállóak maradtak, de területükön és külterületükön megkezdték működésüket a bányák és felépültek az ipari létesítmények, üzemek.24 A bánya és ipartelepek, 21 Gróf 2003: 12. 22 Gombkötő - Horváth - Ravasz - Rozsnyói - Szántó II. 1972: 16. 23 Gombkötő - Horváth - Ravasz - Rozsnyói - Szántó II. 1972: 159-166. 24 Tapolcainé 2010: 14. 212
